Nagyobb lehet a tavalyi deficit, mint a kormány mondta

Az intézet szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése leszögezi: fenntartva korábbi állítását 2011-ben 3 százalékkal bővülhet Magyarországon a GDP, de több lefelé mutató kockázati tényező ronthatja a növekedési kilátásokat.

A Kopint-Tárki Zrt. jelentése leszögezi: a Széll Kálmán Terv részleteinek hiánya miatt egyelőre nem ítélhető meg, hogy a programban vállalt intézkedések végrehajthatóak lesznek-e. E mellett a növekedés szinte minden elemét erős bizonytalanság övezi, közte a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikájának alakulását is.

A jelentésben az intézet 2011-ben 3 százalékos GDP-növekedést és 3,9 százalékos inflációt prognosztizál. Ezek mellett úgy véli, hogy idén a munkanélküliségi ráta 11 százalékos lehet, a nettó keresetek pedig 1,3 százalékkal növekedhetnek. A magánfogyasztás 1,8 százalékkal, az export 9, az import pedig 8,1 százalékkal növekedhet. A bruttó államadósság idén a GDP 75 százaléka lehet.

A Kopint-Tárki táblázatából kiderül: a 2010-es költségvetési hiány – a központi alrendszer teljes hiánya – a tervezett 870 milliárd forintos előirányzott deficit helyett 900 milliárd forinton alakulhat. A 30 milliárd forintos eltérés valamivel több, mint a GDP 0,1 százaléka.

A központi költségvetés – elkülönített állami pénzalapok és TB-alapok nélkül – 836 milliárd forintos hiány helyett 909 milliárd forintot mutat.

Az elkülönített alapok a tervnél jobb egyenleget mutatnak: 35 milliárd forintos többlet helyett 90 milliárd forintost. A TB-alapok rontják az egyenleget: a -69,4 milliárd forintos tervvel szemben 81 milliárd forintos hiány teljesülhetett tavaly.

E két tényezővel korrigálva 900 milliárd forint lehet a központi alrendszer - önkormányzatok nélküli - hiánya tavaly.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetésről szóló tájékoztatójában azt írta, hogy az államháztartás központi vagyis helyi önkormányzatok nélküli   alrendszerének pénzforgalmi egyenlege 2010 ben 869,8 milliárd forintos deficittel zárt, ez a GDP 3,2 százalékát teszi ki.

Mi lesz a növekedés motorja idén?

Az adóváltozások hatására jelentősen emelkedő jövedelmek a magánfogyasztás
korábbi előrejelzésünkben becsültnél (2 százalék) gyorsabb növekedését fogják
eredményezni (2,5 százalék).

Ugyanakkor a beruházások növekedési üteme valamivel alacsonyabbra várható a korábban becsültnél: jelenleg számos jelentős külföldi beruházásról szóló döntés halasztódik. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztési projektek tényleges újraindulása pedig inkább a második félévben várható

A növekedés fő húzóereje az export marad. A kivitelnek az importnál gyorsabb növekedése azonban várhatóan megszűnik, mivel a fogyasztás gyorsabb növekedése jelentős import-vonzattal jár. Kopint-Tárki előrejelzése az export és az import azonos ütemű növekedését várja (5 milliárd euró körül többlet mellett).