Nem lesz kamatemelés az infláció miatt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken tette közzé, hogy a fogyasztói árak februárban 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Az elemzők 4,2 százalékos éves inflációt vártak februárra.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a szolgáltatások átlag alatti drágulását emelte ki. A háztartási energia és az élelmiszerárak a várakozásoknak megfelelően, az átlag felett emelkedtek, az előre jelzettnél alacsonyabb inflációs adat így elsősorban a szolgáltatások átlag alatti, 1,9 százalékos éves növekedésének köszönhető - mondta. Mivel a szolgáltatások áralakulása az egyik fontos mutatója a hosszú távú inflációs pályának, így az elemző szerint nincs indok egy újabb monetáris szigorításra a márciusi kamatdöntő ülésen. Hozzátette: ugyanakkor a kockázatok továbbra sem tűntek el, az olajáremelkedés hatására dráguló üzemanyagok a márciusi inflációs indexben már erőteljesebben látszanak majd.

A belső inflációs nyomás hiánya miatt Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője sem tartana indokoltnak kamatemelést, de a kockázatok miatt a monetáris enyhítésre sem lát esélyt.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az éves maginfláció alacsony, 1,9 százalék, a havi 0,1 százalék volt. A korábban közölt kiskereskedelmi adatok is azt mutatják, hogy belső nyomás híján az inflációt kizárólag a külső ársokkok alakítják - tette hozzá.

Suppan Gergely arra számít, hogy bár a márciusi adatban már megjelenik az üzemanyagárak erőteljesebb növekedése, a magasabb bázis miatt az infláció nem gyorsul, 4,2 százalék lesz és ezen a szinten marad egy-két hónapig. Az év közepétől pedig csökkenhet az index, elsősorban a magas bázis miatt, az élelmiszerek ugyanis tavaly az év közepén kezdtek meredeken drágulni.