Vasszigor a közbeszerzéseknél

Központosított rendszert vezetett be a közbeszerzéseknél a forrásvesztés és az újabb szabálytalanságok megakadályozása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy az EU az uniós finanszírozású beruházások közbeszerzéseinél az ellenőrzések megszigorításáról döntött, ám a kormányt az befolyásolta, hogy a szabálytalanságoknak rendkívül súlyos következményei lehetnek az országra és a költségvetésre nézve – indokolta a lépést Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.

Hogy mekkora a tét, azt tükrözik a Közbeszerzések Tanácsának adatai. Ezek szerint 2010-ben az eljárások 43,1, a közbeszerzések teljes értékének pedig 52 százaléka kapcsolódott uniós forrás felhasználásához. (2009-ben 34,5, illetve 40,6 százalékos volt ez az arány.)

Brüsszel már jó ideje folyamatosan hangot adott aggályainak az uniós forrásokhoz társuló hazai közbeszerzési gyakorlattal kapcsolatban. Tavaly végül drasztikus lépésre szánta el magát: ősszel felfüggesztette a Közlekedési operatív program (KÖZOP) időközi kifizetéseit a 4-es metró szabálytalan közbeszerzései miatt. Emellett a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) múlt évi auditja is kitért a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének nem megfelelő voltára.

Az államtitkár elmondta, hogy tavaly december óta az NFÜ-nél a közbeszerzési felügyeleti főosztály végzi valamennyi, a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzés, valamint a 300 millió forint értékhatárt elérő építési beruházásra irányuló közbeszerzés ellenőrzését. Korábban csak az egymilliárd forint feletti beruházások közbeszerzéseit vizsgálták.

Tavaly 10 685 eredményes közbeszerzés zajlott le Magyarországon, összesen 1496,5 milliárd forint értékben. A csepeli szennyvíztisztító szabálytalan közbeszerzései miatt 10 milliárd forint összegű támogatáscsökkentésről, a 4-es metró beruházásának szabálytalan közbeszerzései miatt pedig csaknem 60 milliárd forint értékű szerződésállomány pályázatból történő kiemeléséről döntött eddig az Európai Bizottság. A kieső uniós forrást a központi költségvetésből kell pótolni.

Összesen 298 projektnél állapítottak meg közbeszerzés típusú szabálytalanságot, és a közbeszerzési jog megsértésével érintett összeg meghaladja a 30 milliárd forintot. Ez arra vall, hogy a közbeszerzés eddigi szabályozása nem volt képes valóban útját állni a tisztességtelen versenynek. A jogbizonytalanságot erősítette és a hatékonyság ellen hatott a hazai jogorvoslati hajlandóság magas szintje is. Tavaly az összes lefolytatott közbeszerzés mintegy 10 százalékánál indult jogorvoslati eljárás, ez 17,4 százalékos növekedést jelent a 2009-es szinthez képest.

Az európai uniós forrású közbeszerzéseknél is gyakori volt, hogy a vesztes pályázók bepanaszolták a győzteseket a különböző jogorvoslati fórumokon, hogy minél később indulhasson el az adott beruházás.

Sürgető tehát a közbeszerzési jogorvoslati rendszer továbbfejlesztése is, hogy minden szükséges feltétel adott legyen egy esetleges jogvita gyors és adekvát rendezésére. A pályázati és közbeszerzési kultúra hiánya mellett a nem megfelelő előkészítés is sokszor késedelmet okoz az NFÜ szerint. Magyarországon rendszerint még mindig csak akkor kezdik meg a közbeszerzés előkészítését, amikor megszületik a döntés a finanszírozásról.

Az önkormányzatok fordulatot várnak, szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet: kevés tere van a változtatásoknak. „Az Európai Unió direktívái pontosan meghatározzák, hogyan kell az úgynevezett közösségi értékhatár feletti beszerzéseket lebonyolítani. Magyarország 2010 nyarán hozta összhangba közbeszerzési törvényét az uniós keretszabályozással, most legfeljebb az értékhatár alatti beszerzéseken lehet változtatni” – mondta lapunknak egy szakember. Az értékhatár áruk és szolgáltatások esetén 50 millió, építési beruházásoknál 1250 millió forint.

„A kistelepülések a közbeszerzéshez szükséges szakértelem hiányával küzdenek, így könnyű szabályokra lenne szükségük. De ha megkérdezzük őket a konkrétumokról, kiderül: az eddiginél is részletesebb, aprólékosabb eljárásrendet akarnak” – mondja Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Optimális megoldás az ilyen esetekben az lenne, ha kis önkormányzatok társulnának egymással.

A kkv-k érdekeinek kedvező törvény és az egyszerűbb eljárásrend szempontjai gyakran ellentmondásosak, mint azt a Megyeri híd alvállalkozóinak esete is mutatja.

Többek között ennek apropóján került a most hatályos közbeszerzési törvénybe az alvállalkozók-beszállítók kielégítésének kötelező elsőbbsége, ami a gyakorlatban – a visszaigazolások révén – a finanszírozás jelentős lelassulását hozta magával.

Az önkormányzatok fordulatot várnak, szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet: kevés tere van a változtatásoknak. „Az Európai Unió direktívái pontosan meghatározzák, hogyan kell az úgynevezett közösségi értékhatár feletti beszerzéseket lebonyolítani. Magyarország 2010 nyarán hozta összhangba közbeszerzési törvényét az uniós keretszabályozással, most legfeljebb az értékhatár alatti beszerzéseken lehet változtatni” – mondta lapunknak egy szakember. Az értékhatár áruk és szolgáltatások esetén 50 millió, építési beruházásoknál 1250 millió forint.

„A kistelepülések a közbeszerzéshez szükséges szakértelem hiányával küzdenek, így könnyű szabályokra lenne szükségük. De ha megkérdezzük őket a konkrétumokról, kiderül: az eddiginél is részletesebb, aprólékosabb eljárásrendet akarnak” – mondja Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Optimális megoldás az ilyen esetekben az lenne, ha kis önkormányzatok társulnának egymással.

A kkv-k érdekeinek kedvező törvény és az egyszerűbb eljárásrend szempontjai gyakran ellentmondásosak, mint azt a Megyeri híd alvállalkozóinak esete is mutatja.

Többek között ennek apropóján került a most hatályos közbeszerzési törvénybe az alvállalkozók-beszállítók kielégítésének kötelező elsőbbsége, ami a gyakorlatban – a visszaigazolások révén – a finanszírozás jelentős lelassulását hozta magával. -->