Klaus Leprich, a BDZ vezetője szerint tartani kell attól, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalók "minimálbérspirált" idéznek elő. A szervezet vezetése attól tart, hogy nem lesz elegendő erőforrás és dolgozó a minimálbérekre vonatkozó szabályok betartására. A BDZ elsősorban az ápolás és a szezonális munkák esetében tart visszaélésektől.
A szövetségi kormány adataira hivatkozva a BDZ jelezte, hogy már tavaly nyáron a német építőiparban minden ötödik ellenőrzés során a minimálbérre vonatkozó szabályok megsértését állapították meg – jelenti az AFP.
Az Európai Bizottság viszont nem osztja az aggodalmakat. A többi országban szerzett tapasztalatok ugyanis azt mutatták ki, hogy a kelet-európai államokból érkező munkavállalók számára a munkaerőpiac megnyitása sem munkanélküliséghez, sem pedig a bérek csökkenéséhez nem vezetett - hangoztatta Andor László uniós foglalkoztatási biztos szóvivője. Németország és Ausztria a két utolsó EU-ország, amely megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok polgárai előtt.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a következő években évente mintegy 100 ezer bevándorló érkezik Kelet-Európából Németországba. A bevándorlás pedig Németországnak esélyt kinál arra, hogy csökkentse a szakemberhiányt és betölthesse a megüresedett munkahelyeket. Németországban pedig a munkaképes korú emberek száma 2020-ig a jelenlegi 45 millióról 41 millióra fog csökkenni. A Kelet-Európából érkező munkavállalók pedig a biztos reményei szerint kiegyenlíthetik ezt a hiányt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.