Apránként könnyít csak a kormány a drámai terheken

A magyarországi vállalatokat drámaian magas bürokrácia sújtja. Magyarországon az adminisztrációs terhek a GDP 10,5 százalékára, mintegy 3000 milliárd forintra rúgnak, szemben az uniós átlag 1000 milliárd forinttal, amely a GDP 3,8 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy magyarországi vállalkozás bürokratikus költségei évente körülbelül 3.000.000 forintnak felelnek meg – állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A gazdasági tárca kifejti, ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd forinttal kell csökkenteni a bürokratikus terheket. A Széll Kálmán-terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014-re, a ciklus végére. A kormány első bürokrácia-csökkentő programja 500 milliárd forintos terhet vesz le a magyarországi vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 milliárd forintos bürokratikus terhelés negyedét.

Azonban ebben a tervben mindösszesen annak ötödével egyenlő bürokráciacsökkentő lépés tapasztalható.

Az első javaslatcsomag összesen 105 milliárd forint vállalkozói ráfordítás megtakarítást eredményez, amelyhez a kormány 2011. június 30-ai határidővel a szükséges jogszabályi hátteret megteremti. „A Széll Kálmán-terv első bürokrácia-csökkentő programjának második, 400 milliárd forintos javaslati csomagját 2011. augusztus 31-éig kell a kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie” – írja az NGM.

Az intézkedéscsomagnak 5 fő iránya van.

Az adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítéséből 15,2 milliárd forintos megtakarítást vár a kormány. Adófolyószámlák számának 50 százalékos csökkentésével a minisztérium 0,5 milliárd forint megtakarítással számol. Az átutalások egyszerűsítése 8 milliárd forintot jelent: a jövőben egyetlen átutalással tudják a vállalkozók kötelezettségeiket rendezni az állam felé.

Az adóbevallások gyakoriságának csökkentése 6,7 milliárd forint megtakarítást eredményez. „Összevonásra kerül hat adónem (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, agrártermelési költség, cégautó adó) fizetési határideje. A kormány egyetlen időpontot jelöl ki a bevallásokra a jelenlegi, összesen 34 bevallás helyett”- írja az NGM.

Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál 5,6 milliárd forint megtakarítást jelent. A kötelező könyvvizsgálói értékhatár 200 millió forintra emelésével több mint 17.000 kis- és középvállalkozás mentesülne évente 350-400.000 forint könyvvizsgálói díj alól. 2014-től az értékhatárt 300 millió forintra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelentene költségcsökkenést.

Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások vezetése: 31,7 milliárd forint spórolás

A hatósági adatbázisok egymáshoz igazítása 16 milliárd forintot jelent. „A tárcák és az egyes hivatalok kezelésben álló hatósági adatbázisok egymáshoz igazításával elkerülhető számos, vállalkozásokat érintő adatszolgáltatási kötelezettség” – állapítják meg.

Vállalkozókat terhelő adatszolgáltatás végrehajtási kereteinek meghatározása: (0,5 milliárd forint) „Az intézkedés nyomán csökken a vállalkozásokat érintő adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnik az indokolatlan párhuzamosság, javul a hatékonyság” – szögezik le.

A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése: 15,2 milliárd forint Feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltendőek (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS, stb.).

Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló gyakorlatának kidolgozása: 7 milliárd forint

„A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, pontosan megismerik, milyen előírás vonatkozik rájuk, ezek megsértése milyen jogkövetkezménnyel jár, és ki ellenőrzi a betartásukat. A jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység kifehéredésével a GDP 0,1-0,2 százalékos többletnövekedése érhető el” – áll a programban.

A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése: 45,7 milliárd forint megtakarítás

A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése önmagában 5 milliárd forint lefaragás. „A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne” – írja az NGM.

Egyéni járulékszámlák kialakítása 19,2 milliárd forintos megtakarítást jelent. „A jelenleg formális, a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatást megszünteti. Az intézkedés az egyéni járulékszámlák kialakításával feleslegessé teszi a havi kimutatást a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról” – áll az elemzésben.

A foglalkoztatás közterhének egyszerűsítése 3,4 milliárd forintot jelent. „Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítése” – áll az NGM elemzésében.

Üzemi tanács opcionálissá tétele: 80-100 millió forint megtakarítás. „Az intézkedéssel megszűnik a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető idejét rabló kötelezettség” – írja a gazdasági tárca.

A munkavállaló felvételének megkönnyítése és az elbocsátással kapcsolatos követelményeknek a vonatkozó alkotmányos elvárásokban rögzítettek szerinti meghatározása 16 milliárd forintot tesz ki.

A „kárfelelősség kockázatának csökkentése” 2 milliárdot jelent, és intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön ésszerűtlen esetekben a kárfelelősség alól, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez.

Továbbá a „képesítési követelmények csökkentéséből” 1 százalékos foglalkoztatás javulást vár az NGM, vagyis 100 ezer új, legális munkahely megteremtését.

Eltörlésre kerülnek számos munkakör gyakorlása esetében a felesleges képesítési követelmények. Az intézkedés ezáltal lehetőséget biztosít a szakképzetlen munkavállalóknak és a munkakör olcsóbb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetnie - húzta alá az NGM.