Az ekhózós focista drágább, mint a kényszervállakozó

„A klubok nagy része élt a 2010. augusztus 18-án életbe lépett törvény által adott lehetőséggel, mely szerint az öt látványsportágban a sportszervezetek az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szabályai alapján fizethetik a béreket” – mondta lapunknak a BCE Sportgazdaságtani Kutató Központ igazgatója. András Krisztina közgazdász szerint a törvényalkotók célja egy komplex, a sport környezetét kifehérítő csomag létrehozása volt, valamint pluszbevételeket akartak hozni az államnak. Így a futballisták kiszolgáltatottsága megszűnhet, nem kell továbbra is félig illegálisan adózniuk.

A korábbi két szerződéses (minimálbéres munkaszerződés és mellette „arculatátviteli és marketingtevékenységről szóló” egyéb szerződés) technikák kockázatosak voltak a sportvállalkozásoknak és hátrányosak a labdarúgóknak. A klubbal való vita esetén a szövetség kizárólag a munkaszerződésüket ismerte el, így csak az abban szereplő összeget lehetett követelni.

Az ekho összességében harmadannyi terhelést jelent a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak, de a kényszervállalkozós szerződésekhez képest a sportszervezetek költségei megnőttek, ezt a társasági adó nyereségének 70 százalékos átengedéséből remélik enyhíteni. „További előnye, hogy a tiszta viszonyok vonzóbbá tehetik a magyar labdarúgást a külföldre távozó tehetségek, az üzleti szféra számára, és egyszerűsödik az idegenlégiósok szerződéskötése is” – hangoztatta András Krisztina. A közgazdász szerint a törvény türelmi időt ad, de ezt követően nem meglepő, ha megszaporodnak az adóellenőrzések ezen kluboknál.