A wiesbadeni hatóság közlése szerint a munkanélküliség csökkenése és a jobb fizetések a legcsábítóbbak a más uniós országokban munkát keresők számára. Noha a nyolc uniós állam, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Magyarország, valamint a három balti ország: Lettország, Litvánia és Észtország a 2004-ben történt uniós csatlakozás óta felzárkóztak, ám a német statisztikai hivatal szerint még mindig jelentősek a bérkülönbségek.
Eszerint Szlovénia az átlagos bruttó bért tekintve a legmagasabb értéket érte el az érintett nyolc állam között és a vásárlóerő szempontjából már a német érték mintegy kétharmadát érte el. A legkisebb kereseteket – a német szint egyharmadát – az úgynevezett EU-8-ak között a balti államokban regisztrálták. Lengyelországban a német kereseti szint kereken 44 százaléka a jellemző – jelenti az AFP.
A munkanélküliség mind a nyolc érintett EU államban magasabb, mint Németországban. A három balti államban a munkanélküliségi ráta 16,9 és 18,7 százalék között volt. Ezzel szemben Szlovéniában és Csehországban ez az érték mindössze 7,3 százalék, alig valamivel nagyobb a németországi 7,1 százaléknál.
Bizonyos mértékig már május elseje előtt a nyolc EU állam polgárai fokozatosan hozzáférhettek a német munkaerőpiachoz. A múlt évben az EU-8-ak közül már kereken 425 ezer állampolgár lakott és dolgozott Németországban. Közülük csaknem háromnegyednyi, 315 ezer fő, Lengyelországból érkezett. Ezzel a lengyelek a 365 ezer fős olasz csoport után a második legnagyobb csoportját alkotják a Németországban lakó és dolgozó EU állampolgárok közül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.