A térségbeli országokénál jóval magasabb a cégek nyereségére rakódó adóteher Magyarországon – ez derül ki a Világbank és az International Finance Corporation tanulmányából. A 2009-es adatokkal dolgozó Paying Taxes 2011 című jelentés szerint a tényleges elvonás mértéke nálunk 16,7 százalék, míg a románok 10,4 százalékkal, a csehek és a szlovákok pedig 7 százalék körüli teherrel is beérik.
Hazánknak annyiból sincs oka büszkélkedésre, hogy a teljes elvonás aránya 53,3 százalék, ez a hetedik legmagasabb az EU-ban, ahol a 27 tagállamot figyelembe vevő átlag 44,2 százalék. Az 53,3 százalékon belül pedig igen tekintélyes a nyereségadók súlya, még úgy is, hogy utóbbi mutató nem tartalmazza a helyi iparűzési adót (hipa).
„A magas magyar nyereségadó-arány mögött részben metodológiai okok húzódnak meg” – mutat viszont rá lapunk kérdésére Erdős Gabriella, a PwC magyarországi irodájának partnere. Hozzátette: ha a magyar adóhatósági adatokat (a cégek adózás előtti eredményét és fizetendő adóját) vesszük figyelembe, 2009-ben 14 százalék körül volt a tényleges adóterhelés, a hipát is figyelembe véve pedig 20 százalékra kúszik fel a mutató. Nem mellékes az sem, hogy az Eurostat kimutatása szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-bevétel a GDP arányában, e szerint tehát nagyon is versenyképesek vagyunk.
A tényleges adóterhelésnek azért van jelentősége, mert hazánk a közös társaságiadó-alap „erőltetése” miatt marad ki az EU új versenyképességi paktumából. Tény: az Európai Bizottság háttérelemzése szerint a közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetésével hazánk elesne a jelenlegi adóalap mintegy harmadától. Még fájóbb, hogy elveszítenénk a lehetőséget arra, hogy egyes ágazatokat, nagyvállalatokat kedvezményekkel támogassunk vagy csábítsunk ide.
Az, hogy hazánk csak ilyen kedvezményekkel versenyké-pes-e Európában vagy a régióban, fogós kérdés. Bizonyos ágazatokban kifejezetten jók a pozícióink, másokban kevésbé. „Magyarországon a belső piac mérete viszonylag kicsi, ugyanakkor a költségvetésnek fontos tétel a társaságiadó-bevétel, vagyis hazánk az adóalap csökkentésével tud a leghatékonyabban új beruházásokat vonzani. A közös adóalappal e lehetőségek megszűnnének” – mutatott rá Erdős Gabriella. Hozzátette: a legnagyobb érték az adórendszer stabilitása lenne.
Időigényesebb a magyar bevallás
Az EU átlagában évi 222 órát vesz igénybe az adófizetéssel kapcsolatos adminisztrációs tevékenység. Ez alacsonyabb a globális mutatónál, amely 282 óra. Magyarországon ez utóbbinál csak valamelyest könnyebb feladat az adóbevallások elkészítése, nálunk ez évente 277 órát vesz el a mintának vett 60 fős kft. esetében. Hazánkban az élőmunkához kötődő teher tetemes, az áfa és a társasági adó már kevesebb gondot okoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.