Önként nem ment, kötelező lesz

Brüsszel ma teszi közzé erről szóló javaslatait, amelyeket azzal indokol, hogy az önkéntesség ezen a téren nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mint a Handelsblatt tegnapi számában beszámolt róla, a terveket tartalmazó Zöld könyv megírására az inspirálta a bizottságot, hogy törvényi szabályozás nélkül akár ötven évig is eltarthat, mire a nők aránya a jelenlegi 12-ről jelentős arányban növekszik a vállalatok felügyelőbizottságaiban.

Brüsszel úgy véli, a nők térnyerése egyértelmű pozitív hatásokkal járna. A férfiaknál gyakrabban vennének részt az üléseken, tőlük eltérő vezetési stílust alkalmaznának, és a vállalat kollektív intelligenciájának javításával javíthatnák a cég egészének teljesítményét is. A női vezetők és a magasabb profitabilitás közti összefüggést több – például a Goldman Sachs, a McKinsey vagy éppen az ENSZ által készített – tanulmány is alátámasztja – írta a Financial Times.

A Michel Barnier belső piaci ügyekért felelős biztos által bemutatandó tervek nemcsak a nők szerepét erősítenék, hanem több szempontból egységesítenék a vállalatirányítási gyakorlatot. Korlátoznák például az elvállalható pozíciók számát: fejenként legfeljebb három cégnél lehetne felőgyelőbizottsági tagságot vállalni.

Az Európai Bizottság vállalatirányítási terveiről szóló konkrét javaslatok jövőre születhetnek meg. Most a konzultáció megindítása a cél, annál is inkább, mivel a női kvóta kérdésében és a vállalatirányítás kérdéseiben is nagyon megoszlottak a vélemények. Az Allen & Overy nemzetközi ügyvédi iroda friss felmérése legalábbis azt mutatja, a cégvezetők 49 százaléka elutasítja, hogy egységes irányítási elveket tegyenek kötelezővé uniószerte. Elsősorban a briteknek nem tetszenek a bizottsági tervek: amíg a kontinensen a vezetők 65 százaléka támogatja ezeket, a szigetországban épp ellenkezőleg, 64 százalékuk kedvezőtlenül fogadna egy ilyen szabályozást