Az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy előadást tartott a Magyarországon működő külföldi gazdasági és kereskedelmi kamarák képviselőinek pénteken Budapesten.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak komoly külkereskedelmi többlete van az uniós tagállamokkal szemben, és az új tagállamok relációjában - Lengyelország kivételével - minden ország esetében jelentős a magyar aktívum. Megjegyezte, hogy például a Romániával szemben kialakult többlet majdnem fedezni tudja az Oroszországgal szembeni magyar külkereskedelmi deficitet.
Inotai András szerint az export strukturális alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország a közepes és főleg a magas technológiájú termékek előállításárára szakosodott. Az más kérdés, hogy e magas technológiájú cikkek előállításához szükséges alapanyagokat, eszközöket importálja az ország - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fenntartásához egyre inkább szükség van dinamikus piacokra, ezek pedig a feltörekvő országokban vannak, ahova ugyan nehéz betörni magyar árukkal, ám ha egy-egy magyar cégnek sikerül egy dinamikus, európai központú multinacionális cég hálózatához kapcsolódni, akkor közvetetten a magyar áruk is eljutnak a feltörekvő piacokra.
Inotai András szerint ez azért is érdekes, mert nem tudni, hogy a Németországba irányuló magyar kivitelből mekkora hányad marad Németország fogyasztási piacán, és mekkora az az arány, amit a német cégek felhasználnak és tovább exportálnak. "Kezdem azt hinni, hogy a tovább exportált magyar áruk aránya eléri az 50 százalékot" - tette hozzá.
A magyar uniós elnökséget értékelve az igazgató úgy fogalmazott: "elnökségünk egyik legnagyobb eredményének tekinthető az Euró plusz paktum létrehozatala, az azonban furcsa, hogy miközben mi hoztuk tető alá a szerződést, végül nem írtuk alá a megállapodást". Úgy vélte, nem állja meg a helyét az az érv, hogy Magyarország az adóharmonizáció elkerülése miatt nem írja alá a paktumot azért, hogy az országnak továbbra is előnyei legyenek az adóversenyben. Mint mondta, a nemzetközi versenyképességben, a tőkevonzásban legalább 30 tényező játszik együttesen szerepet, ebből csak egyik az adózás kérdése. Inotai András példaként elmondta: ha most Elefántcsontparton 0 százalékos társasági adót vezetnének be, attól még a befektetők nem fognak "odaözönleni".
Inotai András pozitívan értékelte, hogy az eurózóna stabilizálódásának részeként a magyar uniós elnökség elejére esett az európai három pénzügyi felügyelet, azaz az uniós banki, biztosítási és értékpapír-piaci felügyelet felállása. Ugyancsak kedvezőnek nevezte a 2013-ig felálló 750 milliárd eurós mentőcsomag, az euróövezeti pénzügyi stabilitási csomag (EFSF) tető alá hozását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.