Az EKB a legnagyobb fenyegetést vetette be Athén ellen

Az EKB igazgatóságának egyik tagja, Jürgen Stark egy konferencián Athénban jelezte, hogy a központi bank nem vásárol tovább görög államkötvényeket, ha a dél-európai állam tavaly kért kölcsönének átstukturálását kérik. Német sajtóértesülések szerint az EKB elnöke Jean-Claude Trichet is hasonló nyilatkozatot tett Brüsszelben hétfőn.

Az EKB szakértői már hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy a görög adósság átütemezésének katasztrofális hatása lenne az eurózónára azután, hogy Jean-Claude Juncker az európai pénzügyminiszterek tanácsának vezetője jelezte, a közösség nyitott e megoldásra.

Stark azzal érvelt, hogy az adósság átütemezése aláásná az államkötvények biztosítéki szerepét. Ez veszélyeztetné az görög bankrendszer jó részének likviditását. A  görög állampapírok hozama továbbra is rekord magasan áll: a 10 éves lejáratú kötvények hozamrátája 13 százalék körül mozog.

Az EKB szakértői szerint az átstrukturálással a magánbefektetők a hosszú lejáratú papírokra cserélik majd. Az Európai Bizottság hétfőn felvetette azt a lehetőséget, amely szerint akár megengednék azt is, hogy a magánbefektetők önkéntes részvételével enyhén újrastrukturálják a görög államadósságot. Ezzel mérsékelve a költségvetés következő években realizáló terhét.

Az eurózóna jövője mellett a jegybank saját könyvvitele miatt is aggódik, amely a görög adósság átütemezésével sokkal kedvezőtlenebb képet mutathat. Az érvelés szerint az enyhe átütemezéssel is elveszítenék a görög papírok azt a tulajdonságukat, hogy az EKB elfogadhassa őket fedezetként a görög bankoknak nyújtott likviditásért cserébe. Az EKB ugyanis hozzávetőleg 40-50 milliárd értékben vásárolt görög államkötvényeket, amelyből több tízmilliárd eurónyit saját hiteleik fedezetként használt fel. Egy átütemezéssel a hitelminősítők tovább – C-re - rontanának a görög besoroláson, így a papírokat már nem lehetne fedezetként felhasználni.