Az IMF hagyná csődbe menni a görögöket
Újabb, igen meglepő fordulatot vett a görög adósságválság lehetséges kezeléséről hetek óta tartó európai vita, ugyanis a Financial Times tegnapi száma arról írt, hogy az EU-ban egy olyan alkuról tárgyalnak, miszerint az Athénnak nyújtandó újabb mentőövért cserébe a görög adóbeszedés és a privatizáció „nemzetközi részvétellel” zajlana. Amennyiben igaznak bizonyulnának a lap értesülései, az példa nélküli külső beavatkozásnak számítana.
A londoni üzleti lap emellett arról is beszámolt, hogy a görög helyzetről szóló tárgyalásokon olyan ösztönzőket is tárgyaltak, amelyeket a görög állampapírok magántulajdonosai (bankok, biztosítók) számára ajánlanának fel a törlesztési idő önkéntes meghosszabbításáért cserébe. A görögökről szóló új alku része lenne az is, hogy Athénnak további megszorító intézkedéseket kellene bevezetni.
A tárgyaláson részt vevő tisztviselők reményei szerint így új nemzetközi hitel nélkül elő lehetne teremteni annak a 60-70 milliárd eurónak a felét, amelyre 2013 végéig szüksége lenne a tavaly már 110 milliárd eurós mentőcsomagot kapó Görögországnak. Ezt a 30-35 milliárd eurós tételt számítások szerint privatizáció révén, illetve a hitelezők számára történő törlesztés feltételeinek módosításával lehetne lefedni. A 60-70 milliárdos csomag másik felét pedig az eurózóna tagállamai, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyújtaná egy újabb mentőcsomag formájában.
Könnyen előfordulhat, hogy az alkuból végül nem valósul meg semmi, annak számos eleme ugyanis még komoly viták tárgyát képezi mind Görögország, mind az eurózóna, illetve az IMF között. A 110 milliárd eurós mentőcsomagból 30 milliárdot biztosító nemzetközi szervezet ugyanis a múlt héten figyelmeztette Athént, hogy csak akkor folyósítja a június végén esedékes ötödik, 12 milliárdos lehívásnak a rá jutó, 3,3 milliárdos részét, ha Görögország olyan pénzügyi programot állít össze, amely alapján jövőre képes lesz refinanszírozni az államadósságát. Athén viszont már korábban jelezte, hogy külső források nélkül júliusra kifogy a pénzből.
A 110 milliárdos mentőcsomag feltételeként Athén eredetileg azt vállalta, hogy jövőre 24 milliárd eurót szerez be a pénzpiacokról adósságának finanszírozására. A pénzpiacokra való visszatérés lehetőségét azonban jelentősen csökkenti, hogy a tízéves kötvények hozama már meghaladta a 16 százalékot, ez több mint kétszerese az egy évvel ezelőtti szintnek, míg a kétéves állampapírok 25 százalékos kamattal kelnek csak el.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke az IMF bejelentésével kapcsolatban elmondta: ha a valutaalap nem folyósítja a június végi részletét, akkor az eurózóna államainak kellene állni a számlát. Ezt pedig Német- és Finnország, valamint Hollandia várhatóan ellenzi majd. Juncker egyben reményét fejezte ki, hogy az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az EU képviselőiből álló trojkának a szokásos negyedéves felülvizsgálat miatt Athénban tárgyaló delegációja arra a következtetésre jut, hogyGörögország megkaphatja a június végén esedékes hitelrészletet.
A Der Spiegel azonban úgy értesült, a trojka napokon belül megjelenő jelentése azt tartalmazza majd, hogy az alacsony adóbevételek miatt Athénnak nem sikerül teljesíteni az EU–IMF-mentőcsomag feltételeként vállalt deficitcélt, ez pedig veszélyeztetheti a június végén esedékes részlet utalását. Az Európai Bizottság becslése szerint újabb kiigazítások nélkül a görög államháztartási hiány a GDP 9,5 százalékát teszi ki az idén, ez jóval meghaladja a mentőcsomag fejében vállalt 7,5-es hiánycélt.
Nem vallhattuk be a tényleges helyzetet?
Amikor tavaly nyáron Orbán Viktor azt javasolta az unió vezetőinek, hogy „valljuk be a Magyarországgal kapcsolatos” igazságot, ők lebeszélték erről a magyar miniszterelnököt, mondván, több uniós ország pénzügyi csődje eleve komoly veszélyeket hordoz a közösségre nézve, és nem szabad tovább terhelni „az unió számláját”. Így vélekedett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt tegnap. Kétséget sem hagyott afelől, hogy „tényleges helyzet” alatt közvetlen pénzügyi csődhelyzetet ért, sőt, mondandóját azzal egészítette ki, hogy „hazánk az év második felében folyamatos pénzügyi kockázattal élt”.Ebből sikerült – a nemzetgazdasági miniszter megítélése szerint – rendkívül gyorsan és sikeresen kitörnünk. Matolcsy nyilatkozata több tekintetben meglepő. Az általa kifejtettek logikájába kissé nehezen illik bele a Fidesz-alelnök Kósa Lajos tavaly nyári, a forintot mélybe taszító, államcsődről szóló kijelentése. Hacsak nem az áll ennek hátterében, hogy a politikust nem avatták be az állítólagos uniós megállapodásba. Azt, hogy a 3,8 százalékosra belőtt (ám valójában így is 4,2 százalékra teljesült) uniós deficitcél betartásához néhány további lépésre is szükség van, a leköszönő Bajnai-kabinet sem tagadta.
Ám az új kormány több szigorítást mégis vissza tudott vonni.
Ebből sikerült – a nemzetgazdasági miniszter megítélése szerint – rendkívül gyorsan és sikeresen kitörnünk. Matolcsy nyilatkozata több tekintetben meglepő. Az általa kifejtettek logikájába kissé nehezen illik bele a Fidesz-alelnök Kósa Lajos tavaly nyári, a forintot mélybe taszító, államcsődről szóló kijelentése. Hacsak nem az áll ennek hátterében, hogy a politikust nem avatták be az állítólagos uniós megállapodásba. Azt, hogy a 3,8 százalékosra belőtt (ám valójában így is 4,2 százalékra teljesült) uniós deficitcél betartásához néhány további lépésre is szükség van, a leköszönő Bajnai-kabinet sem tagadta.
Ám az új kormány több szigorítást mégis vissza tudott vonni. Mi hamar visszatértünk a piaci finanszírozáshoz Több eurózóna-tagállam jelenlegi helyzetével szemben az IMF–EU-csomagról szóló megállapodás után nem sokkal hazánk vissza tudott térni a piaci finanszírozáshoz. A hitelcsomagot 2008 őszén igényeltük, az első lehívásra 2008. november 12-én került sor. Ezután 2009. július 6-ig több mint 14 milliárd eurót vettünk igénybe az összesen 20 milliárdos keretből, 2009 szeptemberében azonban már csak egy jelképes összeget, 50 milliót hívtunk le – az utolsó ilyen tranzakcióként. A magyar állampapírok iránti kereslet – bár változó kamatszintek mellett – azóta folyamatosan lehetővé tette a költségvetés finanszírozását és a lejáró adósságelemek megújítását.
Az idén például a tervezett, mintegy négymilliárd eurónyi külföldi forrásbevonást az Államadósság-kezelő Központ már az év első néhány hónapjában kipipálta.
A kielégítő mértékű kereslet hátterében 2009-ben a Bajnai-kabinet stabilizációs erőfeszítései és részsikerei álltak, az Orbán-kormány hivatalba lépésével azonban egy bizonytalanabb időszak következett, amely elsősorban a magyar kockázat megugrásában mutatkozott meg. A magyar államháztartási helyzet megítélésének jót tett a Széll Kálmán-terv tavaszi bemutatása is.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a legutóbbi devizakötvény-kibocsátásokon 6,1 és 7 százalék közötti hozam alakult ki, ez magasabb az eurózónában szokásosnál.
Hazánk az idén kezdi meg a 2008-as hitelcsomag törlesztését, az év vége felé esedékes egy visszafizetés az Európai Bizottság számára. Az IMF-hitel törlesztése jövőre kezdődik és a tervek szerint 2016-ig befejeződik be. Az egyes hitelrészletek visszafizetéséhez állampapír-kibocsátásokra lesz szükség, különösen úgy, hogy a hitelcsomagból „félretett” betét nagy részét elköltjük a Mol-részvények megvásárlására.
Mindez az államadósság mértékét nem növeli, hiszen már meglévő hiteleket fizetünk vissza új kötvénykibocsátások formájában. Az adósság csökkenésére elsősorban a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszacsatornázásával nyílik mód. Az EKB ellenzi az adósság puha átütemezését is Az Európai Központi Bank határozottan ellenzi a görög államadósság átstrukturálásának Németország által javasolt „puha” módozatát is, vagyis azt, hogy a kötvénytulajdonosok önkéntes alapon beleegyezhetnek a futamidő meghosszabbításába, míg a kamat mértéke nem változna.
Az EKB szerint a hitelminősítők ezt a megoldást is „adósi eseménynek” (rating event) tekintenék, vagyis D (default, nem törlesztő) fokozatra rontanák a görög állampapírok besorolását. A Standard & Poor’s valójában már jelezte is, hogy egy önkéntes adósságátütemezés is a D szintre való leminősítést vonná maga után.
Az EKB arra is felhívja a figyelmet, hogy D besorolás esetén már nem fogadhatná be a görög kötvényeket likviditási fedezetként.
Miután jelenleg az EKB Görögország egyetlen likviditási forrása, így ez a forgatókönyv a hellén bankrendszer teljes összeomlásával fenyegetne. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.