Azt hitte, hogy a Kajmán-szigetek a csúcs-adóparadicsom?

A Neue Zürcher Zeitung jelentése szerint a washingtoni pénzügyminisztérium törvényjavaslatának hívei és ellenzői a múlt héten fejtették ki érveiket. A vitatott törvényjavaslat előirányozza, hogy az amerikai bankoknak a jövőben az IRS  rendelkezésére kellene bocsátaniuk a külföldi ügyfeleik adatait. Ezeket az információkat aztán Washington továbbadhatná az érintett államoknak.

Éppen ettől tartanak azonban azok a külföldiek, akik az Egyesült Államokba menekítették vagyonukat – írja a Neue Zürcher Zeitung. A meghallgatás tizenkét résztvevőjének többsége a törvényjavaslat ellen foglalt állást, hangsúlyozva, hogy annak bevezetése hatalmas veszteségeket okoznak az amerikai gazdaságnak és egyúttal olyan államokat gazdagítana, mint Panama, Szingapúr vagy Hongkong.

Az ellenzők között olyan, nagyhatalmú játékosok szerepelnek, mint az amerikai bankszövetség. Az egyetlen, a nyilvánosság előtt szereplő és kellő erővel rendelkező szereplő Carl Levin szenátor, akinek Fact Coalition nevű lobbiszervezete hangsúlyozza: a törvényjavaslat nemcsak etikai kötelesség, de praktikus cél is, hiszen az Egyesült Államok is csak akkor követelheti az adóelkerülők adatainak kiadását, ha maga is így tesz.

"Az emberek viccelnek a Kajmán-szigetekről, pedig a világ legnagyobb adóparadicsoma nem az a sziget, hanem Manhattan" – fogalmazott ennek kapcsán az iWatchnews-nak a Tax Notes International adózási szaklap szerkesztője. Jack Blum, egy offshore kérdésekre szakosodott volt szenátor szintén azt állítja, hogy az amerikai bankok tömegesen kínálják az adóelkerülési lehetőségeket a latin-amerikai és karibi polgároknak. Ebben egyébként élen jár Florida, bár a Floridai Bankszövetség vezetője, Alex Sanchez azt állítja, hogy a latin-amerikaiak nem adóelkerülés céljából viszik hozzájuk a vagyonukat, hanem azért, hogy biztonságba helyezhessék a diktátoroktól és bűnözőktől. "Azt hiszik, ezek az emberek bíznak Hugo Chavezben, vagy a kolumbiai kormányban" – teszi fel a kérdést Sanchez.

Az amerikai törvények szerint a külföldiek által az országban elhelyezett betétekre nem vonatkoznak az amerikai adószabályok, azok nagyságáról és a kamatokról nem tájékoztatják a származási országot, ez alól csak Kanada a kivétel. A kereskedelmi minisztérium friss adatai szerint a külföldiek által az amerikai bankokban elhelyezett vagyon 3,6 ezer milliárd dollárt tesz ki.