Korábban a belső fogyasztásunk nagyobb volt, mint amit a fenntartható és működőképes termelés elő tudott állítani, emiatt jobban éltünk, mint amit a lehetőségeink megengedtek. A mostani kiigazítás tartósan összhangba hozhatja az ország teljesítményét és életszínvonalát: szerkezeti változások indulnak meg. Ez azonban olyan, mint a lakásfelújítás: az elején költségekkel jár, és csak később lesz jobb - mondta Csaba László a nem javuló foglalkoztatási helyzet kapcsán a Hírszerző szerint.
„Az nem kérdés, hogy közel tíz évi teszetoszaság után valamit csinálni kell” - tette hozzá, utalva a nyugdíj-kérdésre. Hangsúlyozta: úgy tűnik, mintha most átestünk volna a ló túloldalára, és nagyon hamar akarnánk behozni a megelőző évtized elmaradásait. „Ez így nem mehet tovább, az embereket a semmittevésért fizetni nem lehet. Ám az is igaz, hogy a nyugdíj egy szerzett jogosítvány, a társadalmi szerződés része, nem olyan, mint az újonnan felvett munkaerő. Nem arról van szó, hogy elfogadja-e valaki a munkaadó által kigondolt és felkínált bért.
„Ha viszont nem bővül a belső piac, kérdés, hogy mire teremtenek munkahelyeket” - mutatott rá a közgazdász, hozzátéve: ne tegyünk úgy, mintha Magyarországon nem lenne feketegazdaság. Véleménye szerint ennek megszüntetése egy évtizedes feladat, mert a feketegazdaság a társadalom mélyrétegeiben gyökerezik.
Az állami szférában végrehajtott változásokkal kapcsolatban a közgazdász elmondta: azzal, hogy a kormány vissza akarja venni az állami újraelosztást, sanyargatja a közigazgatást, elveszi a pénzeket az állami munkahelyektől még nem teremt munkahelyeket, éppen ellenkezőleg. Hozzátette: a 2,4 százalékos gazdasági növekedés nagy vívmány, de ez a világ gazdasági növekedésének fele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.