Fordulat: Lassan az EU is belátja, hogy tarthatatlan a görög adósság

Az Európai Unió pénzügyminiszterei első alkalommal vélekedtek úgy, hogy a görög államkötvények futamideje meghosszabbodhatna, az eredeti lejárathoz képest – írja a Bloomberg hírügynökség.

Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy Görögország államkötvényeinek lejárta hosszabbodhatna, de az országnak további kiadáscsökkentő lépéseket kell tennie a költségvetési hiány vágása érdekében, és közben folytatni kell a privatizációt.

Görögország az évszázad privatizációjára készül

Az államadósság nagyobb szerkezetátalakítását továbbra is egyértelműen elutasította Juncker. Korábban az EU vezetői mindenfajta államadósság átütemezést elutasítottak mindaddig, amíg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 2013 második felétől életbe nem lép, és rendezett keretek között folyhat az adósság átütemezése.

A Bloomberg konszenzusa azt mutatja, hogy a globális pénzügyi elemzők 85 százaléka a görög adósság átütemezését várja. Görögország fizetési kötelezettségeinek elhalasztása nem túl vonzó a befektetők számára, de talán jobb, mint bármely más alternatíva – mondta Mark Barton, a Saxo Bank vezető közgazdásza a Bloombergnek.

Bizonyos, hogy az államadósság átütemezéséről nem született döntés a hétfői találkozón. A francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde egyértelműen elutasította az államkötvények futamidejének meghosszabbítását és az átütemezést is.

Görögország államadóssága 2011 végére 157,7 százalék lehet az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmánya alapján, és az ország gazdasága harmadik éve zsugorodik.

A görög 2 éves kötvényhozamok 25, a 10 éves állampapírok hozama 15 százalék környékén mozog: ez egyértelmű veszteségleírást mutat a befektetők számára. Görögország időt nyerhet egy újabb hitelcsomaggal, azonban úgy tűnik – mivel nem várható a gazdasági növekedés gyors helyreállása – az adósságválságra továbbra sem sikerült megfelelő választ adni az EU vezetőinek, és annak elhúzódására lehet számítani.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak elmondta: nagyon hosszú lejáratra kellene átváltani az adósságpapírokat, hogy megoldódjon Görögország válsága, de talán még ez sem elegendő.

Ha önkéntesen váltanák át a papírokat, akkor talán nem kell államcsődöt jelenteni a görögöknek, de ha átírják a szerződéseket, akkor az formailag csődöt jelent – mondta az elemző.

A piac nem véletlenül gondolja, hogy a görögök csődöt fognak jelenteni, és a piacot nagyon nehéz meggyőzni ennek ellenkezőjéről – tette hozzá. A piaccal nehéz szembemenni még olyan szervezeteknek is, mint az EU és az IMF – válaszolta arra a kérdésre, miért változtathattak korábbi álláspontjukon az EU vezetői.

A csőd elkerüléséhez még nagyobb gazdaságpolitikai szigorra lenne szükség, amelyet a társadalom nem fogad el, így az önmagában nem jelenthet megoldást – nyilatkozta Kondrát Zsolt. „Túl nagy engedményeket sem adhatnak a görögöknek”, mert akkor az írek és a portugálok is hasonlókat kérnének – emelte ki.

Az elemző végül arra figyelmeztetett, hogy fel kell készülni a csődre, és a tőkeveszteségre.