Így spórol rajtunk a kormány

Még csak készülnek a következő hónapokban a Széll Kálmán-terv szelleméből jogszabállyá érő megtakarítási döntések, de a költségvetésen máris érezni lehet a kormányzati spórolást. Ez a megállapítás szűrhető le a részletes áprilisi államháztartási adatokból, amelyeket tegnap tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy maga a tárca figyelmeztet: sok területen a kedvező áprilisi adatok az ütemezéssel magyarázhatók.
Mint az ugyanis már két hete, a gyorsjelentés közzétételekor világossá vált, áprilisban korábban soha nem látott többlet keletkezett a büdzsében. A közel 76 milliárd forintnak hála a hiányszám a hónap végére ismét az éves előirányzat alá bukott. 2004 óta csupán egyszer mutatott szufficitet az államháztartás, 2007-ben, amikor azonban a többlet csak 17 milliárd forintot tett ki.

A mostani teljesítmény a költekezés visszafogásának köszönhető: az államháztartási kiadások 2010 áprilisához képest közel 191 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak az előző hónapban. A legnagyobb visszaesés a központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg, itt ötödével költöttek kevesebbet, mint a tavalyi azonos időszakban.

Fiskális szemszögből mindenképpen jó hír, hogy az egyedi és normatív támogatások harmadára, a lakástámogatások pedig hatodára estek vissza 2010 áprilisához képest. A táppénzkiadások tizedével alakultak alacsonyabban, a közel 39 milliárd forintnyi nettó kamatkiadás pedig összességében 24,6 milliárddal kevesebb az előző évinél.

Mindez olyannyira javította az államháztartás egyenlegét, hogy az egyedülálló szufficit a bevételek 48,3 milliárd forintos csökkenése ellenére valósulhatott meg. Az előző évihez képest jóval alacsonyabban alakultak az szja-bevételek, s kevesebb folyt be társasági adóból és áfából is. Igaz, a regisztrációs és jövedéki adó bővült 2010 áprilisához képest.

Ami az első négyhavi egyenleget illeti, itt első ránézésre nem túl rózsás a helyzet, hiszen a 666,2 milliárd forintos hiány nagyobb az előző évieknél. Figyelembe kell azonban venni, hogy több százmilliárd forintnyi bevétel csak az év második felében folyik be az államkasszába.

Csupán az éves hiány 54,8 százalékát teszi ki az április végi deficit akkor, ha figyelembe vesszük és „kisimítjuk” az év második felében várható jelentős bevételeket – véli Akar László, a GKI csoport vezérigazgatója. Vagyis a friss adatok a közvélekedéssel szemben már egyáltalán nem jeleznek kedvezőtlen eltéréseket tavalyhoz képest – teszi hozzá tegnapi blogbejegyzésében.