Így spórolna a kistelepüléseken a kormány

Drasztikusan átalakítja a kormány az önkormányzati világot. Az új önkormányzati törvény munkaanyagát Tállai András belügyminisztériumi államtitkár mutatta be, a tervezetről a következő két hétben tárgyalnak a helyhatóságok hét szövetségével, Budapest vezetőivel és a parlamenti frakciókkal.

Járások jönnek

Átszerveznék a közigazgatási rendszert, ennek leglátványosabb pontjaként ismét létrehoznák a járásokat. Az államtitkár szerint ettől egyszerűbb lesz a szisztéma, de mivel a járások nem esnek egybe a kistérségekkel, nem világos, mitől jelentene spórolást a változás. Ezenkívül társulásokat is létre lehet hozni, például településüzemeltetésre.
A kormányhivatalok a járásokon belül fognak működni, idetartoznak majd többek közt az építésügyi, a gyámügyi feladatok vagy az okmányirodák. A járáshatárokat később húzzák meg. Az biztosnak tűnik, hogy a járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, azt ellenben még nem tudni, hogy a következő önkormányzati választáson szavazhatunk-e a megyei önkormányzatokra.

Iskolák, kórházak
Több önkormányzati feladatot is átvenne az állam. Az oktatásban a helyhatóságok feladata az iskolák fenntartása marad, a pedagógusok fizetését az állam állja. A segélyek elosztása is az államkincstár feladata lesz a települések helyett. A szociális ellátást száz százalékban az önkormányzatoknál hagynák.

Az egészségügyben kettéosztanák a feladatokat. Tállai az alapellátást és a járóbeteg-ellátást jónak minősítette, ezekben nem szeretnének változást. A fekvőbeteg-ellátásban viszont fokozottabb állami szerepvállalást látnának szívesen, így valószínű, hogy több kórházat is átvesz az állam.

Bajban a polgármesterek
A minisztérium szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat szeretne: azt próbálják elérni, hogy 2014-től polgármesterek ne lehessenek parlamenti képviselők. Arra azonban Tállai sem tudott válaszolni, hogy erre vajon rábólinthat-e az Országgyűlés, hiszen csak a kormánypárti padsorokban 75 polgármester ül.

Bajba juthatnak azok a városvezetők, akik felelőtlenül csődközelbe juttatják a településüket: ők egy, legfeljebb két önkormányzati választáson nem indulhatnának el. Az még nem egyértelmű, hogy a felelőtlenséget jogilag hogy határoznák meg. Spórolnának a kis falvakon is, az ottani polgármesterek nem végezhetnék a munkájukat főállásban. Ha pedig egy faluban nem lenne senki, aki ingyen vállalná a polgármesterséget, akkor részönkormányzatként csatlakozhatnak más településhez.

Több helyi adó
Jogot kapnának a helyhatóságok arra, hogy megemeljék a helyi adókat, valamint hogy újakat vessenek ki. A személyi jövedelemadó visszaosztásának rendszere is átalakul, meghatározott feladatok elvégzésére utalná ezt vissza az állam. A gazdag városoktól a bevételük egy részét elvennék: azok a települések, amelyek az átlagnál több iparűzési adót szednek be, bizonyos összeget be fognak fizetni egy megyei területfejlesztési alapba.

Szigor jön azoknál a településeknél, ahol csődveszély van. Eddig nem várt szankció azokra a helyekre, ahol nem jelentették be az állam felé a fizetésképtelenséget, most ez változik. Az adósságrendezés első fele a korábbiakhoz hasonló lesz, a végső állapotban azonban a cégek felszámolási eljárásához hasonlóan egy külső biztoshoz kerülhetnek a gazdálkodási jogok.

Nagyobb lenne a pénzügyi ellenőrző rendszerben is az állami rálátás. A részletekről viszont még teljesen nyitott a koncepció, kaphat az államkincstár vagy az Állami Számvevőszék is több jogkört, de az sem kizárt, hogy önálló szervezetet hoznak létre.

Budapest
A főváros és a kerületek viszonya az egyik legkényesebb kérdés, lehetséges, hogy önálló törvényben rendezik a helyzetet. Három koncepció létezik. Ha marad a mostani, kétpólusú városirányítás, akkor a munkamegosztást kell átszabni a központ és a kerületek közt. Lehet egységes, egypólusú főváros is, ekkor a kerületeket csak elöljáróságok vezetnék. Végül létezik egy citykoncepció, amelyben 3-5 nagy kerületre oszlana Budapest, a városháza pedig gyakorlatilag megszűnne. Sz. I.