Az OECD legfrissebb elemzésében kitér arra, hogy a tagországokban a világgazdaságnál csekélyebb mértékű 2,3 százalékos, jövőre pedig 2,8 százalékos GDP-növekedésre lehet számítani. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,6 százalékkal az eurózónáé pedig 2 százalékkal nő idén.
A legtöbb országban – a válság legnyomasztóbb hatásaként - továbbra is magas marad a munkanélküliség. Ez arra sarkalja az országok döntéshozóit, hogy a munkaerőpiacok erősen támogató, állásteremtő politikát folytassanak a jövőben, hogy megelőzzék a tartós munkanélküliséget.
A gazdaságok a jövőben meglehetősen „önfenntartó” módon fognak növekedni, ami azt jelenti, hogy míg a gazdaságot korábban elsősorban a kereskedelem és a befektetés húzta, ezek szerepét a fiskális és monetáris ösztönzők veszik át.
A világgazdaság növekedését illetően azonban továbbra is fennállnak egyes kockázatok: a magas nyersanyag-és élelmiszer árak tovább hajthatják az inflációt, s több OECD tagországban ismét egyre nagyobb problémát jelentenek a jelzálog-hitelek. Az eurózónában az államok adósságválsága további sérülékeny pontot jelent, a többi tagállam jó teljesítménye mellett.
Mindez arra utal, hogy a globális válságnak nincs teljesen vége. A politikai döntéshozóknak hatékonyabb eszközökkel kell felvenniük a versenyt a középtávú kihívások kezelésével. Az OECD négy ilyen kihívást emel ki: az egyik a magas munkanélküliség, a fenntartható növekedést, a fiskális konszolidációt, valamint a globális egyensúlytalanság kezelése. Angel Gurria, az OECD főtitkára úgy vélt, hogy még törékeny a globális gazdaság, a válságnak addig nincs vége, amíg a gazdaságok nem tudnak elég új munkahelyet teremteni.
Az OECD ország-elemzésében hazánkra is kitér. A szervezet szerint Magyarországon a növekedést továbbra is a készletfelhalmozás és a külső kereslet generálja. Idén tovább élénkül az export, s hosszú idő után várhatóan magához tér a belső kereslet is. Az OECD szerint hazánkban középtávon mérséklődik az infláció, mivel a jegybank kamatbefolyása erősebb lesz, mint a globális árak alakulása.
A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíj-rendszer második pillérének felszámolása drámai következményekkel járhat, ám a 2011-es költségvetési egyenleget mindenképpen javítja, annak ellenére, hogy az adócsökkentés miatt a kormány várhatóan többet költ a büdzséből, amint amennyit beszed.
Az OECD elemzésében kitér a kormányprogramra is, amelyben örvendetes strukturális reformokról számolnak be, s ez a szervezet szerint a helyes irány. Ha a kormány hitelesen végrehajtja az ígért reformokat és konszolidálja a költségvetést, az utat nyithat egy erős növekedés felé. A szervezet Magyarországon 2011-ben 2,7, jövőre pedig 3,1 százalékos GDP-növekedéssel számol. Az OECD tavaly novemberi elemzésében 2,5 százalékos növekedéssel számolt 2011-ben. A munkanélküliségi rátát érintő prognózison azonban 11,3-ról 11,5 százalékra rontott a szervezet.
Az előrejelzés szerint az infláció idén 4 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék lesz hazánkban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.