Különadó: ma folytatódik a harc

Már ma próbálja korrigálni az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (AB) pénteki döntését, amellyel másodszor is megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt.

Sokadik meccsét játssza a 98 százalékos különadó kapcsán a kormány és az AB: előbbi tavalyi hivatalbalépése után nem sokkal néhány nap alatt zavarta át az Országgyűlésen a munkaviszony megszűnése kapcsán kifizetett juttatásokra vonatkozó brutális különadóról szóló törvényjavaslatot. Ez az első különadótörvény azonban még nem öt évre visszamenőlegesen fizettette volna vissza az állami forrásból kapott végkielégítéseket az érintettekkel, csupán a 2010-es éves jövedelmek esetében. A testület néhány hónappal később azonban megsemmisítette a jogszabályt, ezt követően a kormány igyekezett bebiztosítani magát.

Nemcsak új, 2005-tel kezdődő időszakra vonatkozó különadó-kötelezettséget vezetett be, de egyúttal megtépázta az AB jogkörét is. Többek között rendelkezett arról, hogy a költségvetési bevételeket érintő ügyekben a jogi fórum nem hozhat döntéseket, valamint megalkotta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy maximum öt évre visszamenőleg olyan adót vezessenek be, amely az állami forrásból eredő jövedelmeket akár teljes mértékben visszaköveteli.

Mindezek után okozhatott némi vérnyomás-emelkedést kormányzati körökben az, hogy az AB ismét talált fogást a jogszabályon. Pénteki döntésük indoklása szerint ugyanis az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással már lezárt adóévekben és törvényes keretek között szereztek a jogosultak.

Különösen fájó lehet az, hogy a határozat visszamenőleges hatályú, vagyis az eddig már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) e jogcímen 481 adózó által befizetett bő egymilliárd forintot is vissza kell utalni. A költségvetés 2011-re összesen ekkora bevétellel számolt a 98 százalékos különadóból. Nem véletlenül állították lapunknak adószakemberek, hogy a május 20-án záruló bevallási szezon végére akár több milliárd forintos bevétel is származhatott volna a különadóból, ha azt nem veti el az AB.

Elképzelhető azonban, hogy a büdzsé mégsem kénytelen búcsút inteni a különadó-bevétel egészének. A pénteki AB-döntés ugyanis hangsúlyozza: a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre vonatkozó rendelkezései nem sértik az emberi méltóságot. Bár – az indoklás szerint – „a törvény szövegezése” nem tette lehetővé, hogy a testület hatályban hagyja a 2010-zel kezdődő időszakra vonatkozó szabályokat, a kormány eddigi elszántságának fényében nagy esély van arra, hogy újabb 98 százalékos adóról szóló törvény kerül az Országgyűlés elé. Sőt, még az is lehet, hogy ha ezt a legújabb szabályozást gyorsan hatályba léptetik, a 2010-es adóévre szóló már befizetett összegeket a NAV mégsem utalná vissza az érintetteknek.

Erre utal Lázár János kijelentése is. A Fidesz frakcióvezetője azt ígérte, a kormánypárt már ma beterjeszti az Országgyűlés elé a törvény új, az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe vevő verzióját. Az érintetteket pedig arra kérte: ha már befizették az adót, ne igényeljék vissza, ha még nem, akkor ajánlják fel a pénzt közösségi célokra.

Az újabb különadótörvény megalkotásának esélyeit növeli az AB-határozat azon része is, melyben a bírák leszögezik: a törvényhozónak van lehetősége olyan különadó bevezetésére, amelynek célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása, és e célból a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet.

A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt módosíthatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Az új közteher-viselési szabály alapján a visszaélésekkel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető, de erről új törvényt kell hoznia a T. Háznak – állapította meg az Alkotmánybíróság.

A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt módosíthatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Az új közteher-viselési szabály alapján a visszaélésekkel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető, de erről új törvényt kell hoznia a T. Háznak – állapította meg az Alkotmánybíróság. -->