A sztrájkbizottság megalakításáról a szakszervezetek a hétfői Érdekegyeztető Tanács ülésén döntöttek, amelyről levélben tájékoztatták Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert.
Az MTI-hez eljuttatott levélben Lőrincz László, a sztrájkbizottság vezetője azt írta: a bizottságot a "Munka Törvénykönyvének a munkavállalókat sújtó, tervezett változtatásai, a munkavállalók képviselőivel történő kormányzati párbeszéd hiánya, illetve az OÉT megszüntetésének szándéka" miatt, valamint a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj megszüntetésének megakadályozása érdekében hozták létre.
A bizottság vezetője a távirati irodának elmondta: a sztrájkbizottsághoz három szakszervezet, a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak szakszervezete (PADOSZ), a Műszakosok Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ), és az Atomerőműben Dolgozók Szakszervezete (ADÉSZ) csatlakozott, amelyek mintegy 2000 főt képviselnek.
A PADOSZ elnöki tisztét is betöltő Lőrincz László kifejtette, bár korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban nem pontosak az információik, de a Széll Kálmán Terv egyértelműen azt írja, hogy meg kell szünteti minden olyan lehetőséget, amely szerint a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba lehet menni. "Ezt nem fogadjuk el, és a szerzett jogainkat meg kívánjuk védeni" - tette hozzá.
Amennyiben a korengedményes nyugdíj megszűnne, az atomerőmű dolgozóinak öt évvel tovább kell dolgozniuk. Jelenleg két év engedmény mindenkinek jár, három év engedmény pedig a munkáltató többlet befizetése alapján illeti meg őket.
Mint mondta, az atomerőműben további kétéves korkedvezményt jelent tíz évi, ionizációs sugárzás mellett végzett munka, a második tíz évben pedig ötévente egy-egy év kedvezmény jár. Így egyes dolgozók öt-nyolc év kedvezményt veszítenének el. "Nem értjük, hogy a befizetett többletjárulék után miért nem maradhat fenn a rendszer" - mondta a szakszervezeti vezető.
Az érdekegyeztetés átalakításával kapcsolatban Lőrincz László úgy vélte, hogy a tervezett lépés túlságosan kiszélesítené az érdekegyeztetést, ami annak halálát jelentené.
Az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői lesznek.
Lőrincz László elmondta: az atomerőmű helyi sztrájkszabályzattal rendelkezik. "Bízunk benne, hogy az elégséges szolgáltatásról az eddigiekhez hasonlóan most is meg tudunk egyezni" - tette hozzá.
Újjászervezi a kormány az érdekegyeztetés elavult rendszerét. Egy hatékonyabb, a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet - Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács – hoz létre, amely három, eddig egymással párhuzamosan működő fórumot egyesít - írta pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány szerint az érdekeegyeztetés rendszerére szükség van, azonban a jelenleginél sokkal hatékonyabb keretek között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) egymással párhuzamosan sok témában egymás átfedéseiként működnek. Míg az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, addig a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám széles felhatalmazás nélkül működik napjainkban is - írta közleményében a gazdasági tárca.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.