Miért örül a kormány annak, hogy kevesebb a közmunkás?

A legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma 2011 első három hónapjában átlagosan 2 642 000 fő volt – tájékoztat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 1,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – írja a KSH.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 500, a szellemi foglalkozásúaké 182 200) forint volt, átlagosan 3,5 százalékkal magasabb az előző évinél.

A nemzetgazdaság egészében 2011 márciusában 1,7 százalékkal növekedett a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete az előző év azonos időszakához képest a februári 5,3 és a januári 3,3 százalék után. Az infláció márciusban 4,5 százalékon alakult, így vásárlóerőn mérve a bér újra csökkent.

Az év első három hónapjában 3,5 százalékos nettó bérnövekedési ütem - családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül - alakult ki az előző év első három hónapjához képest, így 4,2 százalékos inflációs ütem mellett kevesebbet tudunk vásárolni, mint tavaly ilyenkor.

Az egykulcsos adó tehát nem éreztette pozitív hatását továbbra sem, amely megmutatkozik a kiskereskedelmi adatokon is – gyakorlatilag stagnálás jellemző –, így a fogyasztás beindulása nem várható. A gyermekkedvezményt egészét pedig teljesen csak a magas jövedelműek tudják kihasználni, az alacsonyabb jövedelműek kevéssé. A képlet egyszerűnek tűnik: akik többet vásárolnának, forrás hiányában nem tudnak, akik pedig többletjövedelemre tettek szert – leginkább a magas jövedelműek –, inkább megtakarítanak.

Az MKB Bank közgazdászai, Kondrát Zsolt és Lőke András azt írják, hogy „2011. márciusban éves szinten 1,4 százalékkal mérséklődtek a bérek a nemzetgazdaság egészében. Ezen belül a magánszektorban 4,6 százalékkal nőttek, a költségvetési szférában pedig 15,9 százalékkal csökkentek”.

Hozzáteszik: A rendszeres bérek növekedése a magánszektorban 4,3 százalék volt. „Az SZJA-szabályok kedvező változása miatt a prémium-fizetésekben történt átütemezések hatása már lecsengett” – húzzák alá az elemzők.

Az elemzők az alapvető bértrendekben nem látnak változást. „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az adóváltozások miatti többletjövedelem nagy részét megtakarítják a háztartások, és ugyanígy tesznek majd – de nagyobb mértékben – a magánnyugdíj-pénztári kifizetésekkel is az év második felében” – emelik ki.

Úgy tűnik, hogy a bérnövekedés nyomott marad idén is, a cégek az adóváltoztatások hatását bérpolitikájukkal többé-kevésbé ellensúlyozták. Ez versenyképesebb bérszintet jelent a vállalatok számára, de a fogyasztást tekintve negatív – áll az MKB Bank elemzésében.

Létszám

Az 5, vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–márciusban 1 829 000 fő dolgozott, 2,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma – 712 ezer fő – 4,6 százalékkal lett kevesebb – közölte a statisztikai hivatal. A KSH azt írja, hogy ez az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–március havi adattal – támasztja alá a közszféra létszámának stagnálását a KSH.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy a közszférában az alkalmazotti létszám kismértékű (a korábbi közcélú foglalkoztatási programok kifutásának és az új közmunkaprogram fokozatos beindulásának hatását kiszűrve márciusban éves szinten 0,7 százalékos) csökkenése figyelhető meg.

„Tekintettel a hazai közszféra foglalkoztatásban betöltött – nemzetközi összehasonlításban jelentősnek számító – súlyára, a közszféra és a versenyszféra közötti létszám-átrendeződés kedvező a magyar gazdaság jövőbeni növekedési potenciálja szempontjából” – vélekedett közleményében a minisztérium. „A feldolgozóipar dinamikus létszámbővülése jelzi, hogy a gyorsuló – egyelőre elsősorban az exportra termelő ágazatok által vezérelt – gazdasági növekedésnek érdemi munkahelyteremtő hatása van” – emeli ki az NGM.

Az NGM szerint dinamikusan bővül a versenyszéférában az alkalmazotti létszám, és hozzáteszik: „a közszféra és a versenyszféra közötti létszám-átrendeződés kedvező a magyar gazdaság jövőbeni növekedési potenciálja szempontjából”.

Orbán Viktor, egy brüsszeli gazdasági fórumon kifejezetten biztatónak minősítette a foglalkoztatásról szerdán közölt magyarországi adatokat. A miniszterelnök szerint ma 18-20 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt - emelte ki.

Hozzátette: az is jól látszik, hogy a foglalkoztatás azokban a szektorokban indult meg, amelyekben még nagy a tartalék. "Jó reményünk van arra, hogy a magyar gazdaság fél év múlva sikertörténet lesz az egész Európai Unió számára" - fogalmazott Orbán Viktor.