A munkahelyteremtés és az adósságcsökkentés áll a kormány gazdaságpolitikájának középpontjában, és hat tetszik a szocialistáknak, ha nem, az elmúlt egy esztendőben komoly sikereket lehetett elérni ezeken a területeken – így reagált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő Török Zsoltnak, az MSZP szóvivőjének minapi kijelentésére, miszerint a Fidesz olyan eredményeket tüntet fel saját érdemeként, amelyek az előző kormányoknak köszönhetőek.
“Ha csak azt nézzük, hogy tavaly nyáron, kormányváltáskor az országot a szakadék széléről kellett visszarángatni, ahová majdnem belelökték az országot a szocialisták” – vetette fel a miniszterelnöki szóvivő.
A közbevetésre, hogy sokak szerint a Bajnai-kormány már sokkal inkább a stabilizáció útjára lépett, semmint hogy a Fidesz-kormánynak annyira kritikus helyzetből kellett volna visszahozni az országot, Szijjártó Péter azt felelte: amikor átvették az ország kormányzását, a költségvetésbe “hazug, hamisított módon” 3,8 százalékos hiány volt beleírva. De ha az új kormány nem tett volna lépéseket, nem vezette volna be a bank- és a válságadókat vagy a költségvetési zárolásokat, akkor tavaly hét százalékos lett volna a hiány.
Szijjártó Péter elismerte, hogy ezt a Bajnai-kormány több volt tagja, köztük Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is vitatja. Arra viszont a mai napig nem kapott választ senkitől: miként lehet, hogy a bankadó és a válságadók bevezetése és a költségvetési zárolások kellettek a hiány 3,8 százalékon tartásához. Ezen érték és a hét százalék közötti különbözetet pedig nem lehet egyetlen adónem, például a társasági adó úgymond elkalkulálására írni – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.
Most a legfontosabb cél az államadósság csökkentése – hangzott az interjúban. “Ha 2014-re sikerül elérni a célkitűzésünket, és az államadósságot a GDP hatvanöt-hetven százalékára csökkenthetnénk, azzal nagyon komoly lépést tennénk a versenyképességünk visszanyerése érdekében” - hangoztatta Szijjártó Péter.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara nemrég készült felméréséből az derül ki, hogy a német befektetők bizakodóak 2011-re vonatkozóan a nálunk lévő befektetéseiket illetően, de ez alapvetően a nemzetközi klíma javulásának, nem pedig a magyar kormány lépéseinek köszönhető. Megállapították például, hogy az Orbán-kormány munkáját rosszabbnak ítélték, mint a Bajnai-kormányét, a háttérben valószínűleg a különadók kivetése állhat - vetette fel a Közbeszéd riportere.
A miniszterelnöki szóvivő szerint senki nem örül a válságadónak, de ezek kifejezetten a szolgáltató és a pénzügyi szektorra vonatkoznak átmeneti, három éves időtartamra. A termelő szektort – ahol a német vállalatok jelentős részesedéssel jelen vannak – egyáltalán nem sújtja a válságadó; ez a szektor képes a legtöbb munkahelyet teremteni, itt pedig nagyon komoly megállapodások születtek a magyar kormány és a német nagyvállalatok között – például az Audi, az Opel, a Mercedes beruházásai említendők – hangoztatta Szijjártó Péter, hozzátéve: remélik, hogy újabb beruházások érkeznek hozzánk.
Arra a legújabb alkotmánybírósági közlésre, miszerint a törvénysértő módon szerzett végkielégítésekre a legutóbbi AB-döntés után is kivethető visszamenőlegesen a kilencvennyolc százalékos különadó, Szijjártó Péter úgy reagált: újabb kérdés, hogy mit minősítenek majd törvénytelennek. Ha pedig az ilyen végkielégítést felvevőknek szerződésük van a felvett összegről, a törvénysértést talán lehetetlen is bizonyítani; ezért tartja jónak továbbra a kormányoldal korábbi javaslatát, hogy különadó kapcsán kelljen visszafizetni ezen végkielégítések kettő, illetve három és fél millió forint feletti részét.
“Itt olyan viták nyílnak megint, amelyek hátráltatják, hogy megfeleljünk a magyar emberek akaratának. A múlt héten született alkotmánybírósági döntés ellentétes az ország érdekével és az emberek igazságérzetével is” - tette hozzá.
A felvetésre, hogy az vajon nem ütközik-e az igazságérzettel, ha valakin, például egy pedagóguson az évekkel korábban törvényesen felvett és azóta esetleg elköltött végkielégítést kérnék most számon, Szijjártó Péter azt mondta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott. Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven-, vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre emberek, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek és növelték az államadósságot.
Ám az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett “pofátlan végkielégítések” visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadó-törvényt hétfőn az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel majd az alaptörvény normáinak és az AB múlt heti döntésének – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő a Közbeszéd stúdiójában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.