A Le Monde szerint titkos alkut kötött Moszkvával Orbán

A mértékadó francia liberális újság bécsi keltezésű írása szerint a visszavásárlás "szimbolikus reváns volt két olyan egykori nagyhatalmon, amelyek hajdanán uralmuk alatt tartották Magyarországot: Ausztrián és a Szovjetunión".

A tranzakció részleteinek ismertetése után a tudósító megjegyezte, hogy a visszavásárlás ugyanakkor illeszkedik az uniós országoknak a gazdaságok "visszaállamosítására" irányuló folyamatába, amellyel enyhíteni akarják a globalizáció negatív hatásait a Brüsszelben követett neoliberális irányvonal ellenére. A cikk szerzője, Joelle Stolz idézte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mondatát, miszerint a privatizáció időszaka Magyarországon véget ért, megerősítve ezzel Orbán Viktor konzervatív kormányának beavatkozó törekvését.

A Molon keresztül - mutatott rá a lap - Moszkva azt remélte, hogy belépőjegyet nyerhet a nyugat-európai piacra, de az oroszoknak 2009 óta nem sikerült részvényesként megjelennie a közgyűléseken, miután a Magyar Energia Hivatal nem hagyta jóvá a részvénykönyvi bejegyzést, mert az orosz cég tulajdonosi körére vonatkozó információk nem voltak világosak. 

A Mol-ügy a lap szerint még a Fidesz választási győzelme előtt szóba került Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök két találkozóján, majd téma volt a magyar kormányfő első moszkvai munkalátogatásán is. A tudósító meglátása szerint annak az Orbánnak a kitartása kellett az ügy előmozdításához, aki már ellenzéki diákként is a szovjet csapatok távozását követelte. A kérdés azért is kényes a Le Monde szerint, mert Magyarország sokkal jobban függ az orosz gázellátástól, mint a szomszédjai.    

A hivatalos cáfolat ellenére a Le Monde úgy tudja, hogy budapesti üzleti körökben arról pletykálnak, hogy született egy bizalmas záradék, s hogy az oroszoknak  beígértek egy jövőbeni jelentős szerződést a magyar piacon, mégpedig vagy a budapesti metrót vagy pedig a paksi atomerőmű bővítését, amelyről a fukusimai katasztrófa ellenére 2013 elején várható döntés. 

"Az orosz részvények a GDP két százalékának megfelelő összegbe kerültek a magyar kormánynak. Azért, hogy ne adósodjon el még jobban az ország, Budapest a Nemzetközi Valutalap által 2008-ban megítélt hitel maradékát használja fel, amelyből mintegy 3 milliárd euró még rendelkezésre áll. A sors iróniája, hogy a neoliberális ortodoxia őrzője fogja végül megsegíteni Magyarországot abban, hogy visszaszerezze energetikai szuverenitását" - zárta írását a Le Monde.