Felbőg a fűnyíró Görögországban

A görög parlament a várakozásoknak megfelelően elfogadta a megszorító csomagot, így megnyílt az út az IMF-EU mentőcsomag következő részletének lehívása előtt.

Olli Rehn tegnap leszögezte, hogy nincs B-terv Athén számára, miután olyan hírek láttak napvilágot, hogy a görög parlament esetleg nem szavazza meg a válságcsomagot.

A görög lakosság kedden ismét általános sztrájkot hirdetett, jelezvén, nem kérnek a változtatásokból. A tiltakozók egy csoportja feliratot függesztett az Akropoliszra, amelyen azt hirdetik: „ A népnek ereje van, s soha nem adja fel”. Az általános demonstráció 48 óráig tart.

Az Equilor elemzése szerint az eurótérség fennmaradása szempontjából nem reális az a forgatókönyv, hogy valamelyik tagállam kilépjen a közös térségből, és valóban, ahogy a befektetési szakember is arra felhívta a figyelmet, erre többek között azért nincs esély, mert a szerződés-rendszer, amely az integrációt létrehozta egy egyirányú folyamat terméke, abban semmilyen visszamenőleges korrekcióra nincs lehetőség.

A világ legnagyobb kötvénybefektető cége, a Pimco vezetője úgy látja, hogy Görögország számára az egyetlen megoldás az államcsőd, különben csak eltolódnak a problémák.Mohamed El-Erian, a Pimco kötvényalap vezetője úgy fogalmazott: Európa a semmiért pumpálja a pénzt Görögországba, holott jobban tenné, ha hagyná, hogy Athén kimondja az államcsődöt. A Pimco vezetője elkerülhetetlennek látja a görög adósságállomány átütemezését, ugyanakkor úgy véli, kicsi az esély arra, hogy az átütemezés újabb globális válságot eredményezzen.

A görög krízisről Fóris György, a Bruxinfo szakértője a Világgazdaságban azt írta: lehet mondani, hogy a dolog eredete a hajdani hibás közös piaci tagfelvétel volt, miután az nem valós felkészültségen, hanem politikai prioritásokon alapult. Ez után Athén évtizedekig eljátszotta (helyenként hazudta is), hogy Európa fejlettebbik részéhez tartozik. Európa pedig eljátszotta, hogy ezt elhiszi neki. Ma már morális és közgazdasági alapon könnyű mindezen felháborodni, de a kilencvenes években még sokan emlékeztek arra is, hogy Athénban húsz évvel azelőtt még diktatúra volt, ahol katonák uralkodtak katonai eszközökkel. Egy szárnyait próbálgató, újkori értelemben vett demokráciának igyekeztek esélyt adni arra, hogy megkapaszkodjon, és beálljon a modern európai államok sorába.

Piaci hatás

A megszorító csomag elfogadása utána a görög államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) 141 bázisponttal esett 1911 bázispontra a CMA DataVision adatai alapján.

Az euró árfolyamának alakulásában a szavazás előtt némi idegességet lehetett látni, azonban meg tudta tartani korábban felhalmozott előnyét a dollárral szemben.  Az euró 1,442-es szintről egy pillanatra 1,4333-ig szúrt le a dollárral szemben, majd a csomag elfogadása után 1,44-ig emelkedett.

A forintra gyakorlatilag hatástalan volt a görögországi szavazás eredménye, azonban ellenkező esetben jelentős gyengülést láthattunk volna. A napközbeni várakozás, amely szerint várhatóan elfogadják a csomagot, jelentősen javította a hangulatot, így a forint is erősödött korábban. Az eurót valamivel 267 forint felett jegyzik a bankközi devizapiacon, reggel még 268,5 forinton is állt a közös európai deviza ára.