GDP - Jobb, de ismét kevesebbet költöttünk

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó csökkenése – 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, 2011. I. negyedévében 2,5 százalékkal nőtt. Ennél magasabb ütemű növekedés utoljára 2006. IV. negyedévében volt. Az első negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a küllkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok I. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen (11,4 százalék) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2 százalékos bővülés következtében.

Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. A feldolgozóipari ága-zatok döntő többségében növekedés figyelhető meg néhány kivételtől eltekintve, mint például fafeldolgozás, ruházati termékek gyártása.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) teljesítménye gyakorlatilag stagnált, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására. Az építőipar hozzáadott ér-téke továbbra is mérséklődést mutatott (-9,2 százalék), minden építménycsoport termelése csökkent. Az első negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma kevesebb mint fele volt a 2010. első negyedévinek. A kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség ez év első három hónapjában nagyobb volt, mint a korábbiakban. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonló teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalék) területén. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 1,7 százalékkal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom.

A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egészségügyé – elsősorban a járóbetegellátás növekedése következtében – több, mint 1 százalékkal nőtt, az oktatásé 2 százalékkal csökkent. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,4 százalékos visszaesés mutatko-zott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. Az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.

ANemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint ugyan a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is – 0,8 százalékos - csökkenést mutatott, ugyanakkor a fogyasztási fordulat jelei már látszanak. A közösségi fogyasztás 3,8 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest, így a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévi 1,9 százalékkal szemben. A bruttó állóeszköz-felhalmozás csupán 1,4 százalékkal esett vissza, ami ebben a szegmensben pozitív fordulatot vetít előre, a korábbi negyedévekhez képest.

Ennek oka, hogy a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően nőttek. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 620 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene egyaránt 14,4 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 16,9 százalékkal, importja pedig 15,3 százalékkal nőtt - írta az NGM.

Magyarország első negyedéves fogyasztási adatai csalódást keltőek, s a gazdaság növekedése 2011-ben 3 százalék alatt lehet – nyilatkozta Simor András, a Magyar nemzeti Bank (MNB) elnöke a Reuters hírügynökségnek. Úgy látja, a növekedés nagy részét a készletezés adja, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy mindez hogyan hat a jegybank politikájára. Simor hozzátette, a jelenlegi adatok tudatában az MNB GDP-növekedési előrejelzése 3 százalék alatt marad.