GKI: Hiába akar közmunkát Orbán - Robbanás következik

A Foglalkoztatási program (közmunka) szervezése az önkormányzatok körében népszerű intézkedésnek számít, minden településtípuson 50 százalék és 60 százalék közötti azon települések aránya, amelyek a közelmúltban vagy már megvalósítottak ilyet, vagy még az idén terveznek indítani közmunka programot.

A közelmúltban legnagyobb arányban a megyei jogú városok valósítottak meg foglalkoztatási programot, míg a fővárosi kerületek voltak a legkevésbé aktívak e tekintetben, igaz, év végéig várhatóan ledolgozzák hátrányukat. A nagyközségek körében a legmagasabb azon települések aránya, amelyek nem szerveztek közmunkát és nem is tervezik, hogy elindítanak ilyen programot.

Az adatok azt jelzik, hogy a közmunka keretében csak kisszámú munkahely létrejöttére van esély. A korábbi években igen aktívak voltak az önkormányzatok ezen a területen, amit az állami költségvetés is jelentős összegekkel támogatott. Ez utóbbi támogatási mérték idén a korábbi összeg töredékére (40 százalékára) esett vissza, s a kínált álláslehetőségek is jellemzően 4 órás elfoglaltságot jelenthetnének a munkanélküliek számára.

Mivel ezzel párhuzamosan megszigorították a közmunka indításának feltételeit, s az önkormányzati önerő mértéke is emelkedett, így nem csoda, hogy jóval kevesebben terveznek indítani közmunkát, mint korábban. Emellett a kormány megszorításai az önkormányzatokat sem kímélték, így idén jóval kevesebb olyan forrásuk van az önkormányzatoknak, amelyet a közmunka szervezésére fordíthatnak.

Így nem elég, hogy folyamatosan csökken a munka nélkül maradottak ellátása, a szociális segélyezésre fordítható keret, de az eddigi munkaalkalmak száma is radikálisan csökken számukra (nem beszélve a munkáért elérhető havi 30 ezer forint körüli jövedelmekről). A mindenáron munkára nevelni akaró politika, amely a realitásokra semmilyen figyelmet nem kíván fordítani, így előbb-utóbb szociális robbanáshoz vezethet – fogalmaz a GKI.

Módszertan

A 450 válaszadó önkormányzat (mely az összes önkormányzat 14 százalékát képviseli) felét a községek adják, 13 százalékát a nagyközségek, 32 százalékát a városok, 3 százalékát a megyei jogú városok képviselik, míg a budapesti kerületek a minta 2 százalékát adják (39 százalék). A válaszolók a magyarországi lakónépesség közel 42 százalékát reprezentálják (4166 ezer főt).