Ha nincs görög megszorítás…Az EU kígyó a saját farkába harap

Bár a múlt héten a bizalmi szavazáson átment a kabinet, egyes értesülések szerint a mostani (szerdán és csütörtökön esedékes) szavazáson nehezebb dolga lesz a kormánynak, mert tagjai között olyan képviselők is vannak, akik nem osztják egyöntetűen a reformelképzeléseket.  Ha nem megy át a csomag, akkor viszont könnyen csődbe juthat Görögország, hiszen elúszna a következő hitelrészlet az IMF/EU programból.

Hacsak egy harmadik fél nem szállna be, és nyújtana áthidaló kölcsönt a görögöknek. Mivel ez a fél szinte kizárt, hogy magánszereplő lenne, valamelyik uniós intézménynek kellene átvállalnia a júliusban esedékes görög adósságot. A történet így nem csak kerek lehetne, hanem a kígyó a saját farkába is harapna, hiszen éppen az EU/IMF hitelezők voltak azok, akik a mostani szavazáshoz kötötték a következő részlet átutalását, de úgy tűnik, nekik kell megtalálni a megoldást arra az esetre is, ha nem menne át a törvény.

A másik fronton is zajlik a görög dráma lezárása: több uniós tagország kormánya intenzív tárgyalásban van az országa pénzügyi szolgáltatóival a görög adósság „szoft” átütemezéséről, vagyis, hogy a kitettségüket újítsák meg a görög piacon a lejáratkor, esetleg még hosszabb futamidőkkel. Eddig a holland, belga, német és a francia kormányok mutattak hajlandóságot erre, és úgy tűnik nem teljesen haszontalanul.

A franciák meg is egyeztek a saját bankjaikkal, akiknek van ráadásul a legnagyobb kitettségük a görög piacon az európai hitelintézetek közül, hogy a kintlévőségük legalább 70 százalékát forgassák vissza a görög piacra, 30-éves futamidejű kötvények megvásárlásával.  Hasonló bejelentésekre számíthatunk a német-, és a Benelux államokból is, hiszen nyilván a bankok masszírozása nem csak a határokon belül történik, hanem az egyes kormányok közösen is fellépnek ötleteikkel.

Az biztos, hogy az EFSF garanciájával kibocsátott euró-kötvények már megtestesítik a kockázatközösséget, de elképzelhető az is, hogy a kötvénypiaci integráció nélkül is felelősséget vállalhatnának az államok egymásért. Például úgy, hogy az EFSF garantálná a görögök fizetőképességét. Értesülések szerint egyébként az újonnan kibocsátandó görög kötvényeknek – a garanciavállalás mellett - a létező legjobb, AAA besorolásuk lenne, így a hozamszinteket is kordában lehetne tartani. Az éves kamat 5,5 százalék lenne.