Inflációs hírek - Miért ne ürítsük ki az éléskamránkat?

A KSH szerdai közlése szerint a fogyasztói árindex májusban 0,2 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Az elemzők 4,5 százalékos éves inflációt vártak, Londonban a májusra szóló prognózisok átlaga 4,4 százalék volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője váratlan fordulatnak nevezte az élelmiszerinfláció lassulását, más termékcsoportoknál, például az üzemanyagoknál a magas bázis miatt lehetett számítani az ütem lassulására. Kiesett például a tavaly májusi gázáremelés és jelentős üzemanyagár emelkedés hatása, idén májusban pedig már csökkentek az üzemanyagárak - mutatott rá.

A következő hónapokban ez elemző szerint tovább javulhat a helyzet, ősztől meredeken csökkenhet az infláció és decemberre 3,4 százalékra lassulhat az éves növekedési ütem, az éves átlagos mutató azonban még 4 százalék lehet.

Az infláció őszi lassulását Suppan Gergely egyebek mellett a búza tavaly augusztusi jelentős drágulása miatti bázishatásra alapozza, de megjegyezte, hogy a cukor árának csökkentésére tett lépések is mérséklik az áremelkedés ütemét.

Az infláció csökkenésében a továbbra is gyenge belső kereslet, illetve az erősebb forint is segíthet. A 3 százalékos jegybanki inflációs célt 2012 közepére látja elérhetőnek az elemző.

Suppan Gergely hangsúlyozta: egyetlen adatból korai lenne arra következtetni, hogy mikor csökkenthet ismét alapkamatot a jegybank. Úgy vélte: rövid távon mindenképpen a 6 százalékos kamat tartása valószínű. A monetáris enyhítéshez az kell, hogy a monetáris tanács kétséget kizáróan úgy ítélje meg, hogy teljesülhet a 3 százalékos cél.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője is úgy vélte, hogy korai még a következő alapkamat csökkentés idejét találgatni. A májusi, vártnál kedvezőbb adat miatt azonban csökkenhet azoknak a száma, akik inkább monetáris szigorítást várnak a jegybanktól a következő hónapokban - tette hozzá.

Az elemző is pozitív meglepetésnek nevezte az élelmiszerárak emelkedésének lassulását, de hangsúlyozta: nem lehet tudni, hogy egyszeri megtorpanásról, átmeneti javulásról, vagy valóban trendfordulóról, tartós csökkenésről van-e szó. Azt azonban mindenképpen pozitívnak tartotta, hogy a maginfláció nem változott, az előző havival megegyezően 2,7 százalék maradt.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra számít, hogy az év hátralévő részében 3,8-4,0 százalékos sávban maradhat az áremelkedés üteme. Hozzátette: az infláció alakulása nem indokol kamatemelést, igaz kamatcsökkentést sem a következő hónapokban.