Lesújtó képet festett a kormányról a GKI

Látszólag javulás a helyzet, de a magyar gazdaság állapota nem jobb, mint a tavalyi választásokkor – fejtette ki Vértes András, a GKI elnöke. A világgazdaság jön ki a válságból, és ennek köszönhetően Magyarországon például a GDP idén 2,5 százalékkal nő, a külső és belső egyensúlyban jelentős javulások vannak. Már évek óta külső többletünk van, idén ez a GDP 3,5 százalékát teheti ki, és a büdzsében is többletre lehet számítani. Az infláció beragadt ugyan 4 százalék környékén, de ez nem rossz érték, egyedül a munkanélküliség terén nem várható javulás, 11,2 százalékos állástalanságra számít a kutatóintézet.

De az elnök hozzátette: 2010 második felében egyértelműen romlott a magyar gazdaság helyzete, a gazdaságpolitikát "nem szokványosnak" nevezték, de az valójában téves volt. Fedezetlen adócsökkentést hajtott végre a kormány, amelyet ágazati különadóval próbált fedezni, hosszú távon fenntarthatatlanná tette a nyugdíjrendszert is. A kisvállalatok terhei nőttek, a hitelezés sem szabadult fel, a gazdaságpolitika ezért lényeges korrekcióra kényszerült – mondta Vértes.

Idén tavasszal helyes irányú fordulat történt, de igazi reformok nélkül, azonban ezt kormányzati részről úgy tüntetik fel, mintha ugyanaz történne, mint eddig. Klasszikus költségvetési megszorítás folyik, a visszavágások részben ésszerűtlenek, a hatástanulmányok hiányoznak, a visszamenőleges hatályú lépések miatt a jogbiztonság súlyosan sérül – figyelmeztet a kutatóintézet vezetője.

Nem látszanak a reformok körvonalai az önkormányzatok esetében – mutatott rá lapunk kérdésére Vértes András. Az egészségügyben van már kezdeményezés, de az látszik, hogy nem ért egyet semmivel senki – tette hozzá. A MÁV-ba pedig lehet újabb pénzeket tenni, de attól még nem lesz jobb a gazdálkodása, a következő választásokkor újra szanálásra lesz szükség. Lehet hivatkozni a reformok időigényességére, de ezzel kellett volna kezdeni a kormányzást – fűzte hozzá az elnök. Az is homályos, hogy a munkaerőpiacra visszatérők milyen területen fognak elhelyezkedni, ráadásul mindezek nyomán olyan többletkiadások jelentkeznek, amelyekkel nem számol a kormány.

A nemzetközi feltételek javulása megállt, de továbbra is kedvezőnek mondhatók. Az európai gazdasági integráció erősödött, sajnálatos, hogy ebből rövid távú számítások miatt kimaradt Magyarország. A nyersanyagárak újabb 25 százalékkal emelkednek idén, ami két év alatt 60 százalékos drágulás mehet végbe. Az európai konjunktúra javulása megállt, a magyarországi eközben újra esni kezdett. Tavaly külpiaci bizalomvesztés volt, most belső bizalomvesztés történik – mutatott rá Vértes.

A hazai reálkeresetek 2,5 százalékkal emelkednek idén, de ez is csak a legalább közepes jövedelmű és gyermekes családoknál, illetve a magasabb jövedelműeknél jelentkezik. A jelzáloghitelesek helyzetének könnyítése költségvetésileg elviselhető, de az adósok szempontjából sem túl hatásos. A lakosság fogyasztási szándéka nagyon visszafogott, legfeljebb 1,5 százalékos bővülés várható. Az a fenyegetés, hogy jelentősebb munkaerő ömlik a piacra, valójában rontotta a munkaerőpiaci helyzetet, lenyomta a béreket – vélekedett a GKI-elnök.

A tavalyi rossz időjárás után biztosan jobb lesz a mezőgazdaság teljesítménye, 7 százalékos bővülést prognosztizál a GKI. Az ipar az export révén továbbra is szépen növekszik. A külkereskedelmi többlet még európai összehasonlításban is kiemelkedő. Az építőiparban folytatódik a hatodik éve tartó visszaesés, nagyjából 5 százalékos zsugorodást jeleznek előre a kutatók, mivel a lakáskereslet is tovább esik.

A tervek gyakori változtatása arra utal, hogy a koncepció nincs jól kitalálva – mondta el Akar László, a GKI elnök-helyettese. A munkaerőpiacnak nincs meg az a képessége, hogy felszívja a képzetlen tömegeket, amelyeket most közfoglalkoztatással, valójában látszatintézkedésekkel igyekeznek eltüntetni, de ennek nincs versenyképességet javító hatása – folytatta Vértes. A 2012-es büdzsében sokkal nagyobb lesz a restrikció, mint amivel most számolnak, jóval kevesebb strukturális átalakítással fog evickélni a gazdaság, elmélyülő szociális feszültségekkel viszont számolni kell. A perspektívátlanságot erősíti, hogy az ország távol marad az eurózónától, és így is politizál.