Már biztos: Szeptembertől jön a hamburgeradó

Nagy Anna újságírók előtt elmondta: ha a parlament is megszavazza, szeptember 1-jétől adót kell fizetni azon élelmiszerek után, amelyeknek a fogyasztása bizonyítottan egészségtelen, így a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételek, italok után.

Példaként említette az energiaitalokat, a chipseket, az előregyártott és -csomagolt süteményeket, a sós snackeket, valamint a leves- és mártásporokat. A lista azonban még nem végleges. Az adó mértéke például az energiaitaloknál körülbelül 300 forint lehet literenként.

A szóvivő közölte: az adót a termék gyártójának, ha pedig külföldi termékről van szó, a belföldön elsőként értékesítőnek kell majd megfizetnie.

A Világgazdaság értesülése szerint már az idén ötmilliárd forint lehet a népegészségügyi termékdíj, a gyártók pedig áremelést rebesgetnek.

Élelmezéstudományi és egészségügyi szakemberek, pénzügyi és jogi szakértők jó két hónapos munkája került ma a kormány elé. Górcső alá vették az élelmiszereket, s listát készítettek azokról a készítményekről, amelyek só- és cukortartalma az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálatai szerint meghaladja az egészségügyi határértéket. Kiszámították azt is, hogy sokkal többet költ az állam és az egészségpénztár az egészségtelen táplálkozás miatt kialakult betegségek kezelésére, mint amennyi haszna van e termékek forgalmi adójából. Ezért – más országok példájára – javasolták ezen árucikkek megadóztatását. A tömény sós készítmények fogyasztása bizonyítottan kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A KSH adatai szerint 2008-ban minden második halálesetért e betegségcsoport volt a felelős, közel 65 ezren vesztették emiatt az életüket. A tömény cukros édességek pedig már gyermekkorban elhízáshoz vezetnek, amelynek számos mozgásszervi baj és a cukorbetegség kialakulása a következménye.

A népegészségügyi termékdíjat úgynevezett egyfázisú forgalmi adóként a gyártósorról lekerülő termékekre és az országba bekerülőkre vetnék ki, literhez és kilogrammhoz kötött számítással. Nagysága termékenként, azok só- és cukortartalmának mértékétől függne. Ha például egy deciliter üdítőital 5 grammnál nagyobb mennyiségű cukrot tartalmaz, úgy a literenkénti adója 10 forint lenne. A csomagolt édességek, csokoládék és kekszek 10 dekánként 25 grammnál több cukrot nem tartalmazhatnak, ha meghaladnák ezt a határértéket, úgy kilogrammonként 200 forint termékdíjjal sújtanák. Kivételt képeznek a diabetikus termékek. Négyszáz forint lenne a díja azoknak a snackkészítményeknek, amelyek 10 dekagrammjában 1 grammnál több a só mennyisége.

Egyelőre nincs szó az alkoholos italok és a dohánytermékek megadóztatásáról, így a korábban várt 100 milliárdos éves adóbevétel annak ötöde lehet csupán, ezt az összeget a betegségek megelőzését célzó népegészségügyi programokra szánják. Ám csupán az évente elfogyasztott 450 millió liter jeges teából és a 120 millió liter kólából jövőre hatmilliárd lehet a népegészségügyi termékdíjbevétel.