Mégis fél évig jár a segély

A korábban bejelentett három hónap helyett fél évig járna az álláskeresési járadék, viszont a minimálbér eddigi 120 százaléka helyett legfeljebb 100 százaléka lehetne. Legalábbis ez szerepel egy friss törvénymódosítási javaslatban.

A beharangozottnál kevésbé szűkíti az állástalanok juttatásait a közmunka újraszabályozásáról szóló törvénycsomag, amelynek sürgősségi tárgyalását kérte a kormány a parlamenttől. A Széll Kálmán-tervvel összhangban az eddiginél rövidebb ideig részesülnének álláskeresési járadékban azok a munkanélküliek, akiknek az állástalanná válásukat megelőző időszakban volt bejelentett munkahelyük. Ugyanakkor az eddigi tervekkel ellentétben nem 90, hanem 180 napig járna a munkanélküli-segély. Ez persze még így is szigorítás, mert jelenleg 9 hónapig jár a juttatás.

Emlékezetes: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széll Kálmán-terv ismertetésekor még azt jelentette be, hogy három hónapra csökkentik a járadék fizetését. Ettől 43 milliárd forint spórolást remélt az állam.

„Az a törvényjavaslat, amely szerint hat hónapban maximálná a kormány az álláskeresési járadékot, maximálisan megfelel a Széll Kálmán-tervben elvárt megtakarításnak, és teljesíti azt az elvárást is, hogy az álláskeresési járadék időtartama átlagosan három hónap alá csökkenjen” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetési hatásokkal kapcsolatos aggályokra.

Azzal is munkára akarja ösztönözni a kormány az embereket, hogy a segély a minimálbér eddigi 120 százaléka helyett annak legfeljebb 100 százaléka lehetne. A cél egyértelmű: azok az emberek, akik egészségesek és képesek munkát végezni, ne a szociális segélyek világában találják meg a boldogulásukat, hanem a munka világában. A felkínált állást kötelező lenne elfogadniuk azoknak, akik tartósan munkanélküliek. Felmentést csak akkor kapnának, ha a jegyző igazolja, hogy kiskorú gyermeket nevelnek, és nem azon a településen jelölték ki a munkahelyüket, ahol laknak. Ellenkező esetben megvonják tőlük a segélyt. Elvehetik a segélyt azoktól is, akik nem tartják rendben a portájukat, noha arra önkormányzati rendelet kötelezi őket.

Tudni kell: a február–áprilisi időszakban a munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 11,8-ről. A 15–64 éves férfi népességből 2,006 millióan voltak foglalkoztatottak, ez 60,1 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg. A nőknél ez az arány 50,1 százalék volt.

Eközben az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, valamint a munkaügyi módosító csomagot, amely számos ponton módosítja a munka törvénykönyvét. Czomba Sándor államtitkár szerint hatékonyabban kell működnie az érdekegyeztetésnek. Ezért az új rendszerben a munkaadói és munkavállalói oldal mellett a kamarák, a civilszervezetek, az egyházak és a tudományos élet képviselői is részt vesznek. Az új tanács a szakszervezetek és a munkavállalói oldal szerint alkalmatlan arra, hogy Magyarországon érdemi társadalmi párbeszéd alakuljon ki.

A kormány emellett azt tervezi, hogy a munkáltatónak nem lesz kötelessége fizetni a túlmunkáért, hanem kiválthatja azt szabadidővel. Az éves fizetett szabadságot szélsőséges esetben naponként is kiadhatja, ha meg tudja indokolni, hogy milyen súlyos gazdasági ok készteti erre. A próbaidő egy hónapos szabálya hat hónapra is emelkedhet, ez azt is jelenti, hogy az ötödik hónap végén mindenféle indok nélkül elbocsáthatják a munkavállalót, és felvehetnek valaki mást.

Nem viccből bohóckodnak a rendvédelmisek

Békés, erőszaktól és pártpolitikától mentes, törvényes keretek között zajló megmozdulást ígér csütörtökre a bohócforradalmat szervező két szakszervezeti vezető, akik a rendvédelmi dolgozók alkotmányos jogainak védelmében, magánemberként hirdettek demonstrációt a fővárosi Alkotmány utcába. A parlament előtt felállítandó fülkékben lehet voksolni arról, hogy a résztvevők bizalomvesztés miatt megvonják-e a Fidesz–KDNP-re tavaly áprilisban leadott szavazataikat. Az este nyolc óráig tartó szavazás után fáklyás felvonulás keretében a budavári Sándor-palotához, a Köztársasági Elnök Hivatalának épületéhez mennek, ott hirdetik ki a szavazás eredményét. „Bohócforradalmi tüntetésünk egyetlen célja, hogy görbe tükröt tartsunk a kormánynak egy nem reprezentatív felmérés keretén belül. A megmozdulásra a rendvédelmi dolgozók mellett bohócnak maszkírozott embereket is várunk, akik szintén leadhatják, visszavonhatják szavazataikat” – mondta Árok Kornél, a sztrájkbizottság vezetője.