Melyik ujjába harap Lukasenko?

Akár taktikai lépésnek is tekinthető, hogy a Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb pénzügyi válsággal küzdő Fehéroroszország a múlt héten az IMF-hez fordult segítségért. Lukasenko államfő ezzel erősítheti alkupozícióját Moszkvával szemben, amely kész mentőövet adni Minszknek, ám cserébe stratégiai fontosságú vállalatokra tenné rá a kezét.

Minszk 3,5–8 milliárd dolláros hiteligényt nyújtott be az IMF-hez, amelynek futamideje három-öt év lehet. A globális pénzügyi válság miatt 2009 elején Fehéroroszország már felvett egy 3,5 milliárd dolláros kölcsönt a valutaalaptól.

A minszki kormány egy nappal azután jelentette be igényét az újabb IMF-mentőcsomagra, hogy az elszabaduló infláció megfékezése érdekében a központi bank 14-ről 16 százalékra növelte az alapkamat szintjét, s a kormány július 1-jéig számos alapvető élelmiszer árát befagyasztotta.
Fehéroroszországot a folyó fizetési mérleg jelentős, a GDP mintegy 16 százalékát kitevő hiánya sodorta pénzügyi válságba. Több mint egy hete a jegybank drasztikus mértékben, 36 százalékkal értékelte le a fehérorosz rubel árfolyamát a dollárral szemben. A lépés célja az volt, hogy versenyképesebbé tegyék az exportot, ugyanis az ország valutatartaléka az utóbbi hónapokban minimális, csupán egyhavi import fedezésére elegendő szintre csökkent.

Fehéroroszország az IMF előtt Oroszországot környékezte meg a pénzügyi segítség reményében. Május közepén hosszas alkudozások után el is dőlt, hogy az Oroszország vezette hat volt szovjet tagköztársaságból álló Eurázsiai Gazdasági Közösség (EurAsEC) hárommilliárd dollárnyi hitelt folyósítana a bajba jutott Fehérorosz-országnak. Az EurAsEC pénzügyminiszterei szombaton hagyták jóvá a hitelcsomag részleteit, eszerint tíz évre szóló, a piacinál kedvezőbb kamatozású kölcsönt kaphat Fehéroroszország. A hitel fejében viszont Moszkva azt követeli, hogy Minszk hajtson végre átfogó privatizációs programot. Moszkva nem véletlenül a magánosítást szabta a hitel egyik feltételéül, ugyanis szemet vetett az ország stratégiai fontosságú energiacégeire, illetve fő mobilszolgáltatójára.

Elemzők szerint Minszk taktikai okokból fordult az IMF-hez, mert ez erősítheti Alekszandr Lukasenko elnök tárgyalási pozícióit Moszkvával szemben. Az államfő ugyanis élesen elutasította a családi ezüst kiárusítására vonatkozó orosz feltételeket.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland vezető elemzője szerint kétséges, hogy beválik Lukasenko húzása, ugyanis az IMF-ben döntő szóval bíró Egyesült Államok és az európai országok – szemben a 2009-es helyzettel, amikor nem volt ennyire feszült a viszony Minszk és a Nyugat között – most várhatóan vonakodva dobnak mentőövet az általuk Európa utolsó diktatúrájának tartott országnak. A tavaly decemberi elnökválasztás után több mint 700 ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe, és 45 főt elítéltek. A politikai leszámolás miatt az USA és az EU szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen.

Egy esetleges hitelért cserébe várhatóan az alapvető politikai és szabadságjogok biztosítását követelik majd a nyugati országok – véli Timothy Ash. Emellett az állami kiadások jelentős csökkentését, valamint megszorító lépéseket kérhet a kölcsön feltételéül az IMF. Az IHS Global Insight tanácsadó cég szerint így Lukasenkónak komoly dilemmát okozhat, hogy melyik ujjába harapjon. A külső segítség érdekében ugyanis vagy a Moszkva által követelt radikális privatizációt, vagy az IMF által megkövetelt megszorításokkal járó gazdasági átalakítást kell választania.

Az is súlyosbította az ország gazdasági helyzetét, hogy Moszkva az utóbbi időben megemelte a Fehéroroszországnak szállított olaj és földgáz árát, amely a korábbi orosz dotáció miatt jelentősen elmaradt a világpiaci áraktól.

Az is súlyosbította az ország gazdasági helyzetét, hogy Moszkva az utóbbi időben megemelte a Fehéroroszországnak szállított olaj és földgáz árát, amely a korábbi orosz dotáció miatt jelentősen elmaradt a világpiaci áraktól. -->