Rettegjünk? - Ha csődbe megy egy város

Július 4-től leáll a tömegközlekedés Esztergomban – érkezett a legújabb, kaotikus helyzetről beszámoló hír az ország egyik legeladósodottabb településéről. A város évek óta nem fizetett a Vértes Volánnak, ez most az oka a leállásnak. Esztergom azonban hivatalosan így sincs csődben. Ahhoz ugyanis, hogy ezt a szót használhassuk a város helyzetére, meg kell indulnia az adósságrendezési eljárásnak. Ezt azonban ott nem fogadhatták el, mivel nem ült össze közgyűlés, amely igent mondhatott volna bármilyen tervre.

Az esztergomi példa jól mutatja, hogy nem feltétlen a csőd a legrosszabb, ami egy településsel történhet. A városvezetők két megoldási lehetőséget dolgoztak ki, s a mostani káosznál mindkettő több eredményre vezethet. A fideszes testületi többség 2015 és 2046 közöttre osztaná el a tartozások rendezését, Tétényi Éva polgármester támogatói pedig azt sürgetik, hogy olyan kompromisszumot kössenek, amiben a város most fizet, de cserébe a hitelezők a követelések egy részét elengedik.

A média és a közvélemény előszeretettel használja a csőd szót, de kevésbé tisztázott, pontosan milyen következményekkel jár egy ilyen helyzet. Emiatt is akarják a helyi politikusok szinte mindenütt elkerülni az adósságrendezést, még akkor is, ha esetleg ez hozna megoldást a város problémáira. Különösen igaz lesz ez, ha a parlament megszavazza Kósa Lajos javaslatát a városukat csődbe vivő vezetőkről. A debreceni polgármester indítványával tíz évre tiltanák el az ilyen politikusokat a választási indulástól. Ezen a megfogalmazáson valószínűleg finomítani fognak, főként azért, mert ahogy azt Kósa is elismerte, így könnyedén megbüntethetnének olyan polgármestereket is, akik egy választás után rossz anyagi helyzetű várost vesznek át, s már nincs más választásuk, mint adósságrendezést kérni.

Az, hogy egy önkormányzat csődöt jelent, azért is hathat ijesztően, mert egy vállalattal ellentétben sokak számára nehezen megfogható. Természetesen az önkormányzat működése nem maradhat abba, s arra is sokan felhívták a figyelmet: nem a teljes leállásról szól a csőd. Az alapfeladatokat ellátják az adósságrendezés megkezdése után is, amíg van rá akármilyen minimális összeg is. Vagyis az iskolákban marad étkezés, világítás és fűtés, ellátják a szociális intézményeket, és a legfőbb közszolgáltatásokat is üzemeltetik, amíg tudják.

Leggyakrabban az önkormányzati alkalmazottak fizetésein spórolnak, megszabadulnak a kulturális kiadásoktól (mint tette azt például a csőd elől menekülő, és azt el is kerülő Pest megye februárban), és megpróbálnak eladni néhány kevésbé fontos, önkormányzati tulajdonú épületet. Az igazán nagy baj akkor kezdődik, ha ezekre is elfogy a pénz, de ahhoz, hogy oda eljussanak, nagyon hosszú út vezet.

Akkor ugyanis, amikor elkezdődik az adósságrendezés, az azt vezető biztos és a bíróság előbb összesíti, melyik hitelezőjének mennyivel tartozik az önkormányzat, s megkezdődik az egyezkedés. Ezen pedig sikerülhet komolyabb eredményeket is elérni, hiszen a hitelezőknek is érdekük, hogy akár csúszással, akár részletekben, de viszontlássák a pénzüket. Fény derülhet arra is, hol lehet átszervezésekkel, elbocsátásokkal spórolni a kiadásokon. Ha azonban 7 hónapig nem születik egyezség, vagyonfelosztás jön. Ez akár tiszta lappal indulást is jelenthet, ahogy azt korábban az esztergomi polgármester lapunknak kifejtette, hiszen szegényen, de adósságok nélkül indulhat meg az újratervezés. Mégsem véletlen, hogy ezt a megoldást mindenki el akarja kerülni, az önkormányzat eladható vagyontárgyaira ugyanis ekkor vevőt keresnek, s ebből fizetik ki a tartozásokat – volt már olyan falu, ahol a polgármesteri hivatal épületét is el kellett adni. A semmiből elindulva pedig nem egyszerű fenntartható utakat találni.