Századvég: Nem éri utol a drágulást a várható bérnövekedés

A hazai gazdasági növekedés továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export, és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás, és ezzel együtt a szolgáltatások növekedése elmarad a korábban várttól. A fogyasztás bővülését a háztartások megnövekedett óvatossága, a magas munkanélküliségi ráta, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től várhatóan a konvergenciaprogram intézkedései is érdemben visszafogják. Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra 2011-ben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése.

Bár mindkét tétel volumenét tekintve jelentős, valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá. Az export növekedése ugyanakkor továbbra is dinamikus, köszönhetően az élénk külső keresletnek. A beruházások területén is érezhető a gazdaság kettőssége: az exportorientált feldolgozóipar állóeszköz-felhalmozása csaknem 40 százalékkal bővült az első negyedévben, míg a termékeiket döntően a belföldi piacon értékesítő ágazatok mutatója stagnált, vagy csökkent. Összességében 2011-re 2,8, míg jövőre 2,7 százalékos GDP növekedést vár az intézet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán közzétett országjelentése szerint hazánkban idén 2,6 százalék lesz a gazdasági növekedés, s 2,5 százalék jövőre.

Ezt jósolja a kormány

Az április közepén közzétett konvergenciaprogramban az szerepelt, hogy a konzervatív tervezés szerint a gazdasági növekedés az idei 3,1 százalékról jövőre 3,0 százalékra lassul. A kormány szerint az infláció az idén 4, jövőre 3,4 százalék lesz. A konvergenicaprogram szerint a háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi csökkenés után az idén 3,1 százalékkal bővülnek.

Az idei év első negyedévében látszólag tovább folytatódtak a munkaerőpiacon a kedvezőtlen tendenciák: nőtt a munkanélküliek és csökkent a foglalkoztatottak száma. A változás mögött azonban elsősorban a közmunkaprogram átszervezése áll, mivel tavaly az első negyedév során az ideinél jóval többen vettek részt a közfoglalkoztatásban. A versenyszektor alkalmazottainak a száma ugyanakkor tovább növekszik, különösen az exportorientált feldolgozóiparban. Összességében az idei évre átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál a Századvég.

A költségvetési szférában megfigyelhető visszaesést szintén egyszeri hatás, a 2010 januárjában és márciusában kifizetett kereset-kiegészítés idei elmaradása okozta. Összességében az idei évben 3,8 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, köszönhetően a versenyszektor 4 százalékos béremelkedésének, illetve a közmunkaprogram tavalyinál lassabb felfutása miatti bázishatásnak.

A hazai inflációt jelentősen megemelte az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termékek, illetve az olaj drágulása. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott, és a magas munkanélküliségi ráta meggátolja az ár-bér spirál kialakulását. Prognózisunk szerint 2011-ben 4,4, míg jövőre 3,2 százalékos lesz a fogyasztói árindex, vagyis a ráta a jövő év közepén az MNB 3 százalékos céljához közelít.

Az idei évre tervezett költségvetési hiány szempontjából jelentős kockázatokat látunk a bevételi oldalon, elsősorban az általános forgalmi adó várható alakulása miatt. A 250 milliárd forintos tartalék azonban, takarékos költségvetési politika mellett, elégnek tűnik az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,9 százalékos hiány megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy nyugdíjkorrekcióval együtt 2 százalékos többlettel zárhatja az idei évet az államháztartás. A konvergenciaprogram szerint 2012-ben GDP-arányosan közel két százalékponttal javul az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásaitól tisztított strukturális hiány.

A jelentős költségvetési kiigazítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően 2015-re ötödével csökkenjen az állam mérete, javuljon a költségvetési egyensúly és ezzel együtt az ország versenyképessége. Bár látunk kockázatokat a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.

Századvég - Világgazdaság Online Ezt jósolja a kormány Az április közepén közzétett konvergenciaprogramban az szerepelt, hogy a konzervatív tervezés szerint a gazdasági növekedés az idei 3,1 százalékról jövőre 3,0 százalékra lassul. A kormány szerint az infláció az idén 4, jövőre 3,4 százalék lesz. A konvergenicaprogram szerint a háztartások fogyasztási kiadásai a tavalyi csökkenés után az idén 3,1 százalékkal bővülnek. -->