Új módszer megszorítás ellen: Kizárják a képviselőket a görögök

A BBC jelentése szerint a tüntetők körbeveszik a parlament épületét, hogy megpróbálják megakadályozni a törvényhozók részvételét a vitában. Jorgosz Papandreou miniszterelnök ugyanis el akarja fogadtatni a törvényhozókkal azokat az újabb feltételeket, amelyeket az EU és az IMF szabott újabb mentőcsomag folyósításához.

A Standard and Poor’s hitelminősítő intézet közben az általa megfigyelt 131 ország közül a legkevésbé hitelképes országgá minősítette le Görögországot. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának indoklása szerint jelentősen megnőtt a kockázata a görög törlesztési hátralék akár többszöri kialakulásának - vagyis a görög adósságszolgálat időbeli és maradéktalan teljesítésében bekövetkező többszöri késedelemnek -, azokkal az erőfeszítésekkel összefüggésben, amelyeket Görögország hivatalos hitelezői tesznek a görög finanszírozáhison támadt rés betömködésére. Az S&P a hosszú távú osztályzatot az eddigi "B" szintről rontotta "CCC"-re, a köztes "B mínusz" és "CCC plusz" fokozatok kihagyásával. Az új osztályzat kilátása is további leminősítés lehetőségére utaló negatív.

Az athéni kormány válaszában azt kifogásolta, hogy a cég döntése nem veszi figyelembe Athénnak a helyzet rendezése érdekében tett erőfeszítéseit. A görög miniszterelnök egyébként azzal a kockázattal szembesül, hogy a törvényhozók fellázadnak a megszorítást jelentő tervek ellen. Egy parlamenti képviselő kedden elhagyta Papandreou pártját, és ezzel a kormánynak csak 155 fős képviselete maradt a 300 tagú törvényhozásban. "Az embernek olyan kegyetlennek kell lennie, mint egy tigrisnek, hogy megszavazza ezeket az intézkedéseket. Én azonban nem vagyok az" - hangoztatta Jorgosz Lianisz volt sportügyi miniszter, a parlament elnökéhez intézett levelében.

Az elfogadást előtt álló javaslatcsomag erre az évre 6,5 milliárd euró összegű megtakarítást irányoz elő adóemelések és költségcsökkentések formájában. A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva Olli Rehn elismerte , hogy Görögország az elmúlt évben a GDP 7 százalékának megfelelő értékben valósított meg takarékossági és reformintézkedéseket, hogy a költségvetést szanálni tudja, ez pedig "óriási összeg". Ugyanakkor a kormánynak a második félévben a GDP 3 százalékának megfelelő értékben kell takarékossági intézkedéseket megvalósítania azért, hogy elérje a mínusz 7,6 százalékos éves célkitűzést. Ezen kívül 2015-ig 50 milliárd eurót kell gyűjteni privatizációból.

A finn politikus elismerte, gazdasági és politikai okai voltak annak, hogy e célkitűzések nem valósultak meg. "Az adókat nem úgy emelték és szedték be, ahogy azt korábban vártuk. A gazdaság kevésbé nőtt ahhoz képest, ahogy prognosztizálták. Túl sokat vitáztak az átütemezésről és túl kevés figyelmet szenteltek a strukturális reformoknak. Rehn megfogalmazása szerint a görög politikusoknak már nincs sok idejük; le kell építeniük az adósságokat és beindítani a gazdaságot, ez azonban csak a politikai erők egységes támogatása mellett képzelhető el.