Újabb nehézség, ezúttal az EU gazdasági motorjánál

A röviditett munkaidőnél tapasztalt csökkenés és a munkavállalóknak történt külön kifizetések összegének visszaesése miatt Németországban az idei első negyedben erőteljesen emelkedett a munkabér költsége.

Az idei első negyedévben az egy teljesített munkaórára kifizetett összeg januártól márciusig az előző negyedévhez viszonyítva 2 százalékkal növekedett – közölte Wiesbadenben a szövetségi statisztikai hivatal. A tavalyi első negyedévhez viszonyítva azonban a növekedés már 2,8 százalékos volt. A statisztikai hivatal szerint a növekedés egyrészt a munkabérek emelkedésének tudható be, másrészt annak, hogy csökkent a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan pedig emelkedett a táppénz. Az emelkedés kisebb részben jelentkezett a bérköltségeknél; a tisztán bérként kifizetett összegek 1,3 százalékkal emelkedtek, míg a dolgozók után fizetett, nem bér jellegű költségek (társadalombiztosítási díj, nyugdíjalapok) 4,4 százalékkal ugrottak meg.

Az AFP tudósításában emlékeztet arra, hogy Németországban jelenleg 29,0 euró egy munkaóra átlagos költsége, míg az Európai Unióban ez az összeg csak 22,1 euró. Az elmúlt évben nemzetközi összehasonlításban Bulgária munkaköltségei emelkedtek a legerősebben. Itt 9,2 százalékos emelkedést mértek, míg Romániában 6 százalékkal, Nagy-Britanniában 3,5 százalékkal emelkedtek a bérköltségek. A felsorolt államok közül elsősorban a szigetország jelent meglepetést, hiszen itt tavaly 20,30 eurót fizettek egy átlagos munkaóráért. Bulgáriában viszont csak 3,1 , Romániában pedig 4,30 eurót volt tavaly egy munkaóra ára, a bázis tehát igen alacsonynak tekinthető.

Frank-Jürgen Weise, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) munkaerőpiaci szakértője májusban az ország munkaerőpiacának megnyitása kapcsán elmondta: 2025-ig 6-7 millió szakemberre lesz szükség a mutatkozó hiány kezelésére. Ezt a majdani hiányt a Németországon belüli munkaerő mozgósításával talán a felére lehet csökkenteni, de a német gazdaságban még így is több mint kétmillió szakképzett munkaerő hiányzik majd.

A német vám- és pénzügyi dolgozók szakszervezete (BDZ) veszélyben látja a németországi minimálbéreket amiatt, hogy a német munkaerőpiac megnyílik az EU új tagállamaiból érkező bevándorlók részére. Klaus Leprich, a BDZ vezetője szerint tartani kell attól, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalók "minimálbérspirált" idéznek elő.