Ezért kaptunk adópofont és így jöhetünk ki jól belőle

Nem igényelheti vissza az adózó az adómegállapítási időszak végén a felszámított és a levonható általános forgalmi adó (áfa) pozitív különbözetének azon részét, amely az általa ki nem fizetett beszerzésekre vonatkozik. Ahogy arra a korábbi főtanácsnoki indítvány alapján számítani lehetett, ez az indok húzódott meg a mögött, hogy tegnap az Európai Bíróság úgy határozott: nem felel meg az EU-irányelvnek a magyar áfaszabály több passzusa.

Hogy pontosan miről is van szó? Fő szabály szerint a cégek az általuk fizetendő áfából levonhatják a saját beszerzéseik után lerótt forgalmi adót. Elsősorban exportőr vállalatoknál fordul elő gyakran, hogy a levonható áfa összege nagyobb, mint a fizetendő adó mértéke. Ilyenkor a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. A jelenlegi magyar szabály azonban erre nem ad módot akkor, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét (az arra háruló áfával együtt) ténylegesen még nem fizette ki üzleti partnerének. Ezen ügyletek áfája tehát nem igényelhető vissza, erre a következő adómegállapítási időszakban (adott esetben egy év múlva) is csak akkor nyílik lehetőség, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette az adott beszerzés ellenértékét.

E szigor azonban nem nyerte el a hazánk elleni eljárást kezdeményező Európai Bizottság tetszését, és – a tegnapi fejlemények alapján úgy tűnik – ezzel a luxemburgi testület is egyetértett. Ítéletük úgy fogalmaz: a vállalkozásokat megillető adólevonási jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Mind adófizetési, mind -visszatérítési jog ugyanis akkor keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, nem pedig az ellenérték esedékességekor vagy annak megfizetésekor.

Az uniós jogi fórum kifogásolja azt is, hogy a magyar szabályozás miatt lehetővé válik a cégek adó-visszaigénylési jogának vég nélkül halasztása, amely szintén ellentétes az irányelvvel. A szabályozás aránytalanságát fedezi fel a bíróság abban is, hogy a magyarországi cégek által szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások esetén már az ellenérték kézhezvétele előtt kötelező az áfa megfizetése – vagyis itt nincs szó a tényleges összeg bevárásáról.

Az ítélethez fűzött magyarázatból ki is tűnik: amennyiben az áfafizetési kötelezettséget – akár csak egyes adózói körökben is – az ellenérték átvételéhez kötné a magyar szabály, a halasztás a visszatérítések terén is indokolhatóvá válna. Emlékezetes: gazdasági körök évek óta szorgalmazzák az adótörvények ilyen irányú módosítását, ám a kormányok nem álltak kötélnek. Most e szigor üt vissza magára az államháztartásra. A jogi fórum ugyanakkor megjegyzi: az adó-visszatérítés halasztására az uniós irányelv is lehetőséget ad, ám „ésszerű határidőkön” belül. A magyar szabály azonban ennek az elvárásnak sem felel meg.

Sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt nem befolyásolja az Európai Bíróság döntése – nyugtatott tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca még vizsgálja a költségvetési hatásokat, ám annyit már elárultak, hogy – amennyiben szükségesnek bizonyul – a költségvetési bevételek növelésére mérlegelni fogják a Mol-részvénycsomag egy részének esetleges értékesítését. Emellett a minisztérium megteszi a szükséges lépéseket az áfaszabályozás módosítására, az alternatívák hamarosan a kormány elé kerülnek.

„A döntés mintegy százmilliárd forintos tételt jelent a büdzsének a következő hónapokban” – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Hozzátette: a kérdéses összegek viszszaigénylésére csak azután nyílik mód, hogy a kormány és az Országgyűlés rábólint a szabályozás módosítására. „Az jó hír, hogy egy jelentős összeg kerül a magyar gazdaságba, ennek érzékelhető pozitív hatása is lehet” – vélekedett Vámosi-Nagy. Megítélése szerint azonban az adóhatóságnak a jövőben több energiát kell fordítani az áfaellenőrzésekre, hiszen visszaélésekre csábíthat, hogy a visszaigényelt adó kifizetését nem kell igazolni.

Előzmények

Az Európai Bizottság 2007 tavaszán fordult először a magyar kormányhoz áfaügyben. A tárgyalások nem vezettek eredményre, így tavaly tavasszal már az Európai Bíróság elé került a vita. Az új kormány hivatalba lépésekor tehát már kész tény volt, hogy az ellentétet jogi úton kell rendezni. A tegnapi ítélet konkrét határidőt nem szabott a törvény módosítására, de arra mihamarabb sort kell keríteni.