Hiába nyitották ki a kapukat, nem kell a német munka

Ez év május 1-je, a munkaerőpiac nyitása óta a BA adatai szerint összesen 33 ezer munkavállaló érkezett Németországba a nyolc kelet-európai uniós államból, azaz Lengyelországból, Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Észtországból, Lettországból és Litvániából. Közülük mindössze 24 ezer fő jelentkezett állandó állásba, a fennmaradó 9 ezer szezonális munkát végez az országban. A szövetségi munkaügy hivatal adatai szerint a kapunyitást követő hónapban alig több mint 10 ezer dolgozó vándorolt ki Németországba, ami mindössze kétszerese az áprilisi adatnak. A Handelsblatt szerint ez nem tekinthető jelentős ugrásnak.

"Továbbra is korlátok között mozog a kelet-európai munkkaerő beáramlása"- közölte a német szövetségi munkaügyi hivatal (BA) az előzetes adatokat ismertetve. A német munkaerőpiacra érkező kelet-európaiak semmiképpen sem jelentenek említésre méltó konkurenciát a németországi munkanélküliek számára - jelentette ki Raimund Becker, a BA igazgatósági tagja.

A CDU politikusa, Joachim Pfeiffer már korábban is külföldi dolgozók számára kedvezőbb fogadtatást szorgalmazott. Ezek közé tartozik a végzettségek elismerése, a jobb munkafeltételetek és a családok számára előnyös ajánlatok.

Mint arról beszámoltunk, a Manpower Deutschland cég szerint egyértelművé vált, hogy a kelet-európai, alacsony bérű dolgozók szempontjából Németország határainak megnyitása alig hozott változást.

Németország nem jelent vonzerőt az alacsonyabb keresetű lengyel dolgozók számára - hangoztatta Vera Calasan, a cég vezetője. A 81 országban működő munkaközvetítő németországi fiókja szerint gyakorlatilag egyáltalán nem közvetítenek ki határozott időre alkalmazott lengyel munkaerőt Németországba az alacsonyabban fizetett ágazatokban. Ennek oka vélhetően az, hogy a Németországban elérhető 7 euró/órás fizetést Lengyelországban is megkaphatják.

A Manpower tapasztalatai szerint inkább lengyel mérnököket keresnének a német cégek és a spanyol munkavállalók közül is sokan fontolgatják, hogy Németországba települnek a mérnöki állások reményében. Ezt mutatja, hogy egyre népszerűbbek a spanyol dolgozók körében a német nyelvtanfolyamok.

A német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője úgy véli, hogy Németországnak kétmillió szakképzett bevándorlóra van szüksége, hogy ellensúlyozza a bizonyos területeken várható szakemberhiányát. A cseh és lengyel munkaközvetítők ugyanakkor jelentősen megnövekedett érdeklődést tapasztalnak. Az EU mintegy 100 ezer Németországba vándorló dolgozóra számít évente a határnyitás következtében. Frank-Jürgen Weise szerint 2025-ig 6-7 millió szakemberre lesz szükség a mutatkozó hiány kezelésére. "Ezt a majdani hiányt a Németországon belüli munkaerő mozgósításával talán a felére lehet csökkenteni." Ám a német gazdaságban még így is több mint kétmillió szakképzett munkaerő hiányozna majd.

Egy legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a német munkavállalók aggódnak: a kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) felmérése szerint a munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy a korlátozások megszüntetése hátrányosan hathat munkahelyük biztonságára.