"Ismerik az orosz lelket" - Avagy így hódít Moszkva Ausztriában

Ezt maga Herman Gref, a Szberbank elnök-vezérigazgatója – korábban gazdaságfejlesztési miniszter - jelentette ki a múlt hét végén Moszkvában a RIA Novosztyi jelentése szerint. Újságírói kérdésre Gref azt is pontosította, a VBI teljes 100 százalékos tulajdonát vásárolják meg. Korábban ugyanis a VBI részvények 51 százalékos részének megvételéről volt szó. Az előző nap Bécsben már bejelentették, hogy a szerződés főbb feltételeiről szóló dokumentumot mind a Szberbank, mind a VBI valamennyi részvényese aláírta.

De hát miért éppen Bécsben vásárol fel most bankot a Szberbank (takarékbank), amely Oroszország legnagyobb hitelintézete, 17 regionális központtal, összesen 18.800 fiókkal és mintegy 240.000 alkalmazottal? Az eszközeinek az értéke – a Reuters brit hírügynökség szerint - jelenleg 9 trillió rubel (320 milliárd dollár), és az orosz bankrendszer mintegy egyharmadát adja. Miért nem Európa más országaiban, ahol gazdag oroszok tízezrei, százezrei élnek, s potenciális üzletfelek lehetnének?

Mielőtt megpróbálnánk erre választ adni, elöljáróban szögezzük le: csak a vak nem látja, hogy a kitűnő életkörülményeket és befektetési légkört biztosító Ausztria, különösen Bécs, régóta az oroszok kedvence. Rengeteg orosz keresi fel évente az alpesi ország műemlékekben gazdag városait, csodálatos alpesi tájait. Jómódú turisták és politikusok, üzletemberek és előadóművészek stb. Például Salzburgban már a taxisok is oroszul tanulnak, hiszen bőven jut hozzájuk az Ausztriát évente felkereső, egymillióra tehető orosz turisták közül. Az újgazdag oroszok Bécs exkluzív helyein és az Alpok térségében pedig a drágánál drágább ingatlanokat vásárolták-vásárolják  fel.

És ez a rokonszenv kölcsönös. Hadd idézzünk a közelmúltból: Amikor négy évvel ezelőtt, 2007 májusában Vlagyimir Putyin államfőként népes orosz üzletember-delegáció kíséretében hivatalos látogatást tett Bécsben, a látogatása előtt Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara akkori és jelenlegi elnöke leszögezte: „lényeges, hogy az osztrákok és az oroszok mentálisan is jól megértik egymást, ami a bizalmi viszonyon alapuló és tartós üzleti kapcsolatok szempontjából nélkülözhetetlen”. „Ausztria ismeri az orosz lelket, és a legnagyobb megbecsüléssel van ezen ország és lakói iránt. Az osztrákokat rokonszenv köti Oroszországhoz, és mindkét országot a gazdaságban, kultúrában és turizmusban számos közös érdek fűzi össze”- fogalmazott Christoph Leit. Szergej Prihodko, a Kreml akkori szóvivője pedig jelezte, Oroszországban mintegy 1200 (ezerkétszáz) tisztára osztrák cég és 500 (ötszáz) osztrák-orosz vegyes vállalat működik.

Egyébként Vlagyimir Putyin este 8 óra után, az Osztrák Gazdasági Kamara bécsi székházát is felkereste, ahol egyszerre 35 orosz-osztrák együttműködési szerződést írtak alá több mint hárommilliárd euró értékben, valamint szándéknyilatkozatokat egy-kétmilliárd euró értékben. Putyin később az osztrák elnökkel tartott közös sajtóértekezletén nyilvános köszönetet mondott az osztrák hatóságoknak és osztrák állampolgároknak, amiért tiszteletteljes bánásmódban részesítik az orosz temetkezési helyeket és a II. világháborús emlékműveket. „Csaknem 90.000 honfitársunk, akik életüket adták Ausztriának a nácizmus alóli felszabadításáért, van eltemetve Ausztriában”.

Az pedig már nem csak osztrák szempontból volt reklámértékű, hogy a Putyin látogatása utáni napon, késő este 9 óra után, az ORF2 tévé élő közvetítést adott a bécsi Schönbrunn kastély hatalmas parkjából – amelyet német műholdas tévék is átvettek -, ahol a bécsi filharmonikusok orosz sztárkarmester vezényletével orosz zeneszerzők (Csajkovszkij, Rimszkij-Korzakov, Sztravinszkij, Hacsaturján stb.) örökbecsű műveit adták elő. A tomboló 140 ezres (!)  nézőseregben ott ült és önfeledten tapsolt – Bill Clinton volt amerikai elnök. Ilyen, a bécsihez hasonló méretű koncert – „Orosz Est” - elképzelhetetlen lenne Budapesten.

De sok egyéb osztrák gesztus is figyelemre méltó. Amikor a bécsi Ringhez közeli Schwarzenberg Platzon lévő Szovjet Hősi Emlékművet a rendszeres karbantartás keretében tisztára smirglizték, az eseményről az ORF tévé is beszámolt esti krónika műsorában (Zeit im Bild – ZIB). Amikor pedig az Osztrák Gazdasági Kamara néhány éve megnyitotta a jubileumi, 100. kirendeltségét Szentpéterváron, az osztrák pénzügyminiszter fontosnak tartotta a személyes kiutazását az ünnepségre, hiszen Szentpétervár és Északnyugat-Oroszország igen fontos az osztrák exportőrök számára.  Bécset egyébként rendszeres, közvetlen (napi) légi járat köti össze olyan orosz városokkal, mint Moszkva, Szentpétervár, Jekatyerinburg, Donyeck, Dnyetropetrovszk, Harkov, Rosztov, Krasznojarszk. És természetesen valahol Bécs közelében lenne a végállomása a Déli-áramlat gázcsővezetéknek, vagy az Oroszország felől – a majdani döntés után megépítésre váró - széles vágányú vasútvonalnak.

De a VBI tekintetében is stratégiai fontosságú orosz üzletkötésről van szó. A Szberbank orosz bankóriásnak már jelenleg is leánybankjai működnek Kazahsztánban, Ukrajnában és Fehéroroszországban, képviselete Németországban, fiókja Indiában és arra készül, hogy Kínában is megvesse a lábát. És azt tervezi, hogy nettó jövedelme mintegy 5 százalékát 2014-ben már külföldön keresse meg. Most pedig értésre adta, akiket illet, a Szberbank nem szándékozik csökkenteni a VBI létszámát – közölte Gref múlt hét végi moszkvai sajtóértekezletén. „A bank meglehetősen hatékony. Ezért valószínűtlen, hogy létszámleépítésre kerüljön sor. Ellenkezőleg, a létszámot valószínűleg növeljük is.” A Szberbankot az is érdekli, hogy megjelenjék Törökországban és Lengyelországban is – tette hozzá.

Ami a VBI anyavállalatát, a Volksbanken AG-t (ÖVAG) illeti, az a legújabb európai stressztesztnél megbukott – jelentette az APA osztrák hírügynökség a múlt hét végén. Az VBI adásvételi ára – amelynek összegét eddig hivatalosan nem közöltek – azonban segíteni fogja az ÖVAG-et abban, hogy törlessze a pénzügyi válság idején az osztrák államtól kapott segélyt. A leányvállalatának viszont bankhálózata működik Közép-Kelet-Európa kilenc országában, nevezetesen Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Ukrajnában és Romániában, összesen 547 fiókkal. A romániai kivételével ezek mind sikeresek. És éppen ez és ezért kell Oroszország stratégiai terjeszkedésre törő legnagyobb hitelintézetének, amely először Európát, ezen belül első menetben Kelet-Közép-Európát kívánja megcélozni a bécsi székhelyű VBI-n keresztül.   

Pontosabban: a romániai részleg nem kell neki. Ezt ki is vették a Bécsben múlt héten aláirt „szándéknyilatkozatból.” A bukaresti székhelyű részleg ugyanis nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a VBI tavalyi eredménye veszteségesre váltott.  Az okok sokfélék, sőt bármifélék lehetnek: a romániai befektetési légkör, lakossági megtakarítási hajlam, kölcsönfelvételi készség, ennek folytán nyereségkilátás stb. stb. S bár az üzletben általában az érdekek dominálnak, halkan mégis jegyezzük meg: a The Washington Post közelmúlt jelentése szerint Oroszország külügyminisztériuma idén, június végén, felháborodását fejezte ki Traian Basescu román elnök megjegyzése miatt, amelyben támogatta a Szovjetunió ellen 1941-ben indított román támadást, amelyet előzőleg a nácikkal egyeztettek. 

Basescu egy interjújában ugyanis azt mondta, igazságos volt Románia Szovjetunió ellen indított háborúja, mert vissza akarta szerezni Moldovát, azt a területet, amelyet a Szovjet 1940-ben foglalt el. A román elnök kijelentette. “Valószínűleg én is ugyanezt tettem volna.” Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában “felháborodásának” adott hangot Basescu megjegyzései miatt. És Antonescut – a Szovjetunióra annak idején rátámadó román seregek vezérét tartják felelősnek mintegy 280.000 romániai zsidó és 11.000 cigány haláláért is – emelte ki a washingtoni lap.