BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megtört a jég? - Az EKB mégis elfogadhatja a görög csődöt

Az Európai Uniónak számolnia kell Görögország fizetésképtelenségével - hangsúlyozta Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának a tagja, egyben az osztrák jegybank elnöke. Az EKB-nál eddig elzárkóztak ennek lehetőségétől.

Az Európai Központi Bank képviselője először beszélt egy részleges és átmeneti görög fizetésképtelenségi helyzetről. Az euróövezeti tagok most megpróbálnak magánbefektetőket bevonni a dél-európai ország kimentésébe. Ha ugyanis elfogadnák a görög csődöt azt kockáztatják, hogy az ország besorolása a hitelminősítőknél D kategóriába, tehát szó szerint fizetésképtelenségbe süllyed, ami azt jelenti, hogy az EKB nem tudná a görög papírokat az adósság fedezeteként elfogadni.

Nowotny szerint a döntés az EKB kezében van, ahogy fogalmazott: „Nem szabad teljes mértékben a hitelminősítőkre hagyatkoznunk, elvégre ez a saját felelősségünk és a saját döntésünk. Nekünk kell meghatározni, hogy mely papírokat fogadunk el fedezetként, s melyeket nem. Ezt már bebizonyítottuk Portugália Írország és Görögország esetében. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy fel kell rúgni azt, amit a hitelminősítők mondanak. Nem az ő érdekükben, hanem saját stabilitásunk érdekében” – nyilatkozta a jegybankelnök a CNBC televízióban adott interjújában.

Görögország részleges fizetésképtelenségének – Nowotny szerint – nem lennének „olyan súlyos” következményei. Ennek hatásait azonban alaposan és komolyan meg kell vizsgálni. Több lehetőség adott: egy teljes, részleges fizetésképtelenség, vagy az államkötvények kivonása, leértékelése.

Nem tudni ugyanakkor, hogy Nowotny saját véleményének adott hangot, avagy szélesebb támogatást élvez az elképzelés az EKB kormányzótanácsában. Az elemzők szerint az osztrák jegybankelnök hajlamos sokat beszélni, ám nem kizárt, hogy vannak a görög fizetésképtelenségre vonatkozó tervek az európai jegybank szerepét ellátó EKB-nál.

Az Európai Unió döntéshozói július 21-iei csúcson döntenek majd arról, mely megoldás felel meg a legjobban az eurózóna tagországainak. A politikusok és szakemberek ugyanis attól tartanak, ha nem kerül minél előbb pont a görög helyzet végére, a válság átterjedhet más, nagy adóssággal rendelkező országra, így Portugáliára, Spanyolországra és Olaszországra.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.