A Financial Times beszámolója szerint Németország és Franciaország kormányfője szerda késő estig tartó tanácskozásán arról is megállapodott, hogy elfogadnák Görögország részleges csődjét.
Az európai bankadóról szóló tervek szerint évente 10 milliárd euró folyt volna be az uniós kasszába öt éven keresztül. Ezt a bankok tőkeállományának 0,0025 százalékában határoznák meg. A tervet azonban Berlin végig hevesen ellenezte, s azzal érveltek: a bankadót túl sokáig tartana beszedni, s a görög kötvényvásárlásra azonnal kell tőkefedezet.
A megegyezés megnyitja az utat a németek által pártolt közvetlen támogatásnak, amely a magánszegmens bevonását jelentené a mentőcsomagba. Az FT úgy tudja, az Európai Bizottság által szerdán jóváhagyott terv szerint az összes görög kötvénytulajdonos – amelyeknek a kötvénye 8 éven belül jár le – köteles olyan állampapírokra cserélni befektetését, amelynek lejárati ideje legfeljebb 30 év lehet. A lap szerint ugyanakkor más tervek is az asztalra kerülnek a csütörtöki csúcstalálkozón.
A bizottság terve, amely a kötvények kötelező meghosszabbítását tartalmazza – átmeneti csődként írnák le az unióban. Ezt azonban az Európai Központi Bank (EKB) eddig határozottan ellenzett. A jegybank elnöke Jean-Claude Trichet a tegnapi Merkel-Sarkozy találkozón is részt vett, s - a lap szerint – az EKB ezen álláspontját vázolta fel.
Az FT szerint a pénzpiacokon egyértelműen látszik a pánik, a befektetők ugyanis attól tartanak, hogy más súlyosan eladósodott államok esetében is hasonló megoldással él majd az EU. Így befektetésüket a környező adóparadicsomokba menekítik. Egy - Németország által pártolt – kötvény-meghosszabbítás részleges csődöt jelentene, a bizottság tervezetét ismerő szakértők szerint az unió további forrást biztosítana a görög bankok feltőkésítésére. Jean-Claude Juncker az uniós pénzügyminiszterek tanácsának elnöke korábban már úgy nyilatkozott, hogy az unió elfogadna egy részleges görög államcsődöt.
Emellett az eurózóna vezetőinek sürgősen megoldást kell találniuk az átstrukturált görög bankkötvényeknek egy átmeneti fedezetet, hiszen az EKB már korábban is azzal fenyegetőzött, hogy egy bármilyen csődesemény bekövetkezne, nem fogadja el a görög kötvényeket fedezetként.
A Reuters ugyanakkor úgy tudja, hogy a tervezet úgy vonná meg a magánhitelezők részvételét a költségek finanszírozásában, továbbá hogy erre állítólag olyan módszert ajánlanak, amelyet a hitelminősítők nem értékelnének Görögország teljes vagy részleges államcsődjének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.