Ők adóemelésre vágynak - Lépett a hatok bandája

 Az amerikai elnök saját elgondolásaival egyezőnek nevezte a programot, amely a tervek szerint tíz éven belül 3700 milliárd dollárral csökkentené az amerikai államadósságot. Ebből 1200 milliárdot új adóbevételekből fedeznének. Obama felszólította Harry Reidet, a szenátusi demokrata többség vezetőjét és Mitch McDonnelt, a ház republikánus kisebbségének első emberét, hogy már szerdán kezdjenek tárgyalásokat a kompromisszumos javaslat alapján, így nőhet az esélye annak, hogy a hét végére közelebb kerül a megoldás.

Az elmúlt napokban már sok megoldási javaslat volt terítéken: szó volt alkotmánymódosításról, kiadáscsökkentésről, mindeddig azonban nem sikerült olyan lehetőséget találni, amely mögé mind a republikánusok, mind a demokraták felsorakoztak volna.

A republikánusok nem akartak semmiféle adóemelésre rábólintani, míg a demokraták éppen ebben látták volna a lehetőséget. Most mindkét fél hajlandó volt a közeledésre: az adók emelése és a nagyobb kiadáscsökkentés egyidejű felvetése Barack Obama támogatásával célt érhet.

A piacokat láthatóan megnyugtatta a megállapodás híre: a menedékdevizának számító svájci frank és az arany gyengült, a tőzsdék is erősödtek világszerte. Ezzel együtt a megállapodás részletei még nem ismertek, és ez kételyeket ébreszthet a befektetőkben, ráadásul egy ekkora csomag hiteles összeállítása óriási feladatnak tűnik.

A CBS közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak nagy része is támogatná ezt a megoldást: kétharmaduk azt mondta, hogy olyan megállapodást látnának szívesen, amely mind adóemelést, mind kiadáscsökkentést tartalmaz. Az adósságplafon megemelésének kérdésében kiegyenlítettebbek a válaszok: a lakosság kevesebb mint fele, 46 százaléka véli úgy, hogy növelni kellene a limitet.

Amerikában az elmúlt napok egyik legfontosabb kérdése az adósságplafon megemelése. Az USA a jelenlegi limit mellett már csak augusztus 2-ig tudná teljesíteni a kötelezettségeit, ezután egyes szociális juttatások kifizetése elmaradna, sőt lehetséges, hogy az állampapírok utáni törlesztést sem tudnák teljesíteni. Az államkincstár nem hagyhatja figyelmen kívül a már vagy 100 éve létező amerikai adósságplafont, amely határt szab a költekezésnek, bár nem túl szigorút, hiszen bármikor lehet emelni rajta. Az USA az elmúlt ötven évben több mint hetven alkalommal élt is ezzel a lehetőséggel. Sokak szerint ez a korlátozás azonban inkább káros, mint hasznos, hiszen rugalmassága miatt valóságos gátat nem szab a kiadásoknak, viszont időt és energiát von el a kongresszustól a megemelése.

Mindezek természetesen felkeltették a hitelminősítők figyelmét is, s a három legnagyobb intézet, a Moddy’s, a Standard & Poor’s illetve Fitch sorban be is jelentette, hogy szeretné felülvizsgálni Amerika besorolását, felvillantva ezzel a leminősítés lehetőségét. Így veszélybe kerülhet az USA 1917 óta változatlan, legjobb Aaa besorolása. Amennyiben az Egyesült Államokban augusztus 2-ig mégsem sikerülne dönteni a plafon megemeléséről, úgy az kvázi államcsődnek minősülne, ami nemcsak Amerikát érintené súlyosan, hanem az egész nemzetközi pénzpiacot.