Vállalja az EU a részleges csődöt
A görög válság megoldására hivatott koncepció egyik alappillére, hogy javítják a bajba került országoknak nyújtott hitelek kondícióit. Így a futamidőt hétről 15 évre hosszabbítják meg, és 3,5 százalékra csökkentik a jelenleg 4,5-5,8 százalékra rúgó kamatokat – adta hírül a birtokába került dokumentumra hivatkozva a Reuters. Elsősorban a görögök számára kell olyan feltételeket teremteni, amelyeket teljesíteni tudnak – magyarázta Werner Faymann osztrák kancellár. A terv tartalmazza azt is, hogy jelentősen megnövelnék az ideiglenes válságkezelő alap (EFSF) hatáskörét. Egyrészt az alap már megelőzési célzattal is kölcsönözhetne a bajba került tagállamoknak, és – a kormányoknak nyújtott hiteleken keresztül – megtámaszthatná a csődközelbe került bankokat. Másrészt az EFSF hiteleket nyújthatna a görög államnak abból a célból, hogy piaci áron (ez a névértéknél jelenleg jóval alacsonyabb) vásárolja vissza kötvényeit a bankoktól és biztosítóktól. Lehetőségként felmerült az is, hogy az EFSF közvetlenül is interveniálhatna a másodlagos kötvénypiacokon.
Az euróövezeti mentőterv emellett állítólag tartalmazza azt is, hogy az országot hitelező bankok és biztosítók önkéntes alapon hosszabb futamidejű kötvényekre cserélnék jelenlegi görög állampapírjaikat. Igaz, ezt állami garanciákért cserébe tennék, azaz végső soron a kockázat az euróövezeti adófizetőket terhelné. A Bloomberg úgy tudja, hogy a magánbefektetők kötvényeik mintegy kilencven százalékát újítanák meg ilyen módon, és mintegy húszszázalékos veszteséget vállalnának be.
Mindez összességében azt jelenti, hogy a második, előzetes hírek szerint 120 milliárd eurós görög hitelcsomag terheinek egy részét – újabb hitelnyújtások és kockázatvállalás formájában – az euróövezeti adófizetők viselnék. Emellett – garanciákért cserébe – tehervállalásra kérnék a magánbefektetőket, egyrészt a futamidő-hosszabbítás, másrészt a kötvények jelenlegi értéken történő visszaadása révén. A magánszektor összesen 17 milliárd euróval venné ki részét az újabb hitelcsomagban. Ehhez képest nagyobb teher hárul a görög államra, a már megszavazott 28 milliárd eurós megszorítások és az 50 milliárd eurós privatizáció formájában.
A magánszektor bevonása azt is jelentené, hogy az EU kvázi hagyná részlegesen csődbe menni Görögországot. A Bloomberg szerint a csőd azonban csak pár napig tartana, erre az időszakra pedig az EU egy speciális, fedezetként működő alapot állítana fel az EFSF-ből származó forrásokból.
Csaták berlinben a kulisszák mögött
„A németek az egyetlenek, akikből hiányzik a szolidaritás. A német egoizmus kriminális: csak erősíti a krízist” – a hagyományosan jól értesült francia Le Canard Enchaîné című lap szerint ezekkel a szavakkal illette Nicolas Sarkozy francia elnök a német kormány görög válsággal kapcsolatos álláspontját egy múlt heti kormányülés előtt, természetesen Angela Merkel kancellár távollétében. Bár – mint ahogy ez a mondat is jelzi – a német és a francia vezető között az elmúlt időszakban feszült volt a viszony, ezt tegnap reggelre sikerült enyhíteni. Az EU két motorjának számító ország vezetője ugyanis mintegy hétórás tárgyalás után közös álláspontra jutott az újabb görög hitelcsomaggal kapcsolatban, ami gyakorlatilag igazodási pontként szolgált a többi euróövezeti tagállam vezetője számára a tegnapi válságülésen.Az informális berlini Merkel–Sarkozy-csúcson, ha rövid időre is, de tiszteletét tette Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, Herman Van Rompuyt pedig telefonon kapcsolták be az egyeztetésekbe. A két kormányfő megegyezése kulcsfontosságú volt, hiszen ameddig „ők ketten nem jutnak egyezségre, addig a csúcsok sem fognak eredményt hozni” – idézte uniós forrását a Financial Times Deutschland. Merkelékre óriási nyomás hárult az elmúlt napokban, hiszen a piacok mellett már más, legfelsőbb politikai szintekről is sürgették az egyezség megkötését.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például a sajtó útján figyelmeztetett arra, hogy komoly a helyzet, és ha a rendkívüli csúcson nem születnek világos döntések, akkor annak „negatív következményeit Európa minden sarkában és azon túl is” érezni lehet majd. Kedd este pedig Barack Obama,
az Egyesült Államok elnöke „presszionálta” telefonon Merkelt, mivel az amerikai kormány attól tart, hogy az euróövezeti krízis terjedése az egész világgazdaságra, így rájuk nézve is kiszámíthatatlan következményekkel járna. Obama aggódó telefonhívásában van némi pikantéria, hiszen jelenleg magát az Egyesült Államokat is a részleges fizetésképtelenség veszélye fenyegeti.
Az informális berlini Merkel–Sarkozy-csúcson, ha rövid időre is, de tiszteletét tette Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke, Herman Van Rompuyt pedig telefonon kapcsolták be az egyeztetésekbe. A két kormányfő megegyezése kulcsfontosságú volt, hiszen ameddig „ők ketten nem jutnak egyezségre, addig a csúcsok sem fognak eredményt hozni” – idézte uniós forrását a Financial Times Deutschland. Merkelékre óriási nyomás hárult az elmúlt napokban, hiszen a piacok mellett már más, legfelsőbb politikai szintekről is sürgették az egyezség megkötését.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például a sajtó útján figyelmeztetett arra, hogy komoly a helyzet, és ha a rendkívüli csúcson nem születnek világos döntések, akkor annak „negatív következményeit Európa minden sarkában és azon túl is” érezni lehet majd. Kedd este pedig Barack Obama,
az Egyesült Államok elnöke „presszionálta” telefonon Merkelt, mivel az amerikai kormány attól tart, hogy az euróövezeti krízis terjedése az egész világgazdaságra, így rájuk nézve is kiszámíthatatlan következményekkel járna. Obama aggódó telefonhívásában van némi pikantéria, hiszen jelenleg magát az Egyesült Államokat is a részleges fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Növekvő hozam A korábbinál drágábban tudott csak forráshoz jutni Spanyolország a tegnapi államkötvény-aukción. A tízéves lejáratú papírok hozamai 5,896 százalékra emelkedtek a júniusi 5,352-ről, a 15 éves papíroknál pedig 6,027-ről 6,191 százalékra nőttek a hozamok. A kibocsátással összesen 2,62 milliárd euró folyt be az államkasszába, azaz majdnem sikerült elérni a 2,75 milliárd eurós bevételi célt. Bár a hozamok egyértelműen emelkedtek, elemzők szerint az pozitívum, hogy a tízéves kötvényeknél sikerült a kritikus hatszázalékos szint alatt tartani a kamatokat. A neheze azonban hátravan, hiszen az ING számításai szerint Spanyolországnak az idei évben további 34 milliárdot kell felvennie a tőkepiacokon. Múlt héten Olaszország is csak emelkedő hozamok mellett tudta értékesíteni állampapírjait, és hasonló trend jellemezte az év első felében a végül EU–IMF-mentőcsomagra szorult Portugáliát. Lehetséges forgatókönyvek Status quo
Ideiglenes megoldásokkal lehet húzni az időt szeptember közepéig, a következő hitelrészlet folyósításáig, hátha a piacok megnyugszanak addig.
Járvány
Megállapodás híján az IMF elutasítja a következő hitelrészlet folyósítását, ezért azt kénytelen az EU átvállalni. Ez tovább feszíti a piaci helyzetet, ami az Európai Központi Bank beavatkozását teszi szükségessé. Az olaszok és a spanyolok is nemzetközi segítséget kérnek, míg Portugália és Írország késlelteti visszatérését a piacra.
Az euróövezet szétesése
Görögország kilép az euróövezetből. Az önálló pénzügypolitika segítségével könnyebben áll talpra a gazdaság, ám félő, hogy az emberek tömegével veszik ki euróbetéteiket a bankokból. Az új pénznem gyengesége miatt óriásira nő az államadósság, így még komolyabb külső segítségre szorul az ország.
Felülkerekedés
Megegyeznek az állam- és kormányfők a görög adósság enyhítésének módozatain, módosítják továbbá az euróövezet ideiglenes mentőmechanizmusának (EFSF) rendszerét. Kidolgozzák a görög állampapírok visszavásárlásának módozatait, és meggyőzik az Európai Központi Bankot arról, hogy továbbra is vásárolja a kötvényeket.
Föderális lépés
Eurókötvények kibocsátásával közösségivé teszik a görög adósságot, ami annak újrastrukturálásával járna együtt. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.