A költségvetési szervek is keményen tartoznak

A teljes adósságállomány még ennél is nagyobb, 39,8 milliárd forint. Az eltérés oka, hogy ez utóbbi adatban benne vannak az állammal szemben fennálló tartozások is, olyan tételek, mint a felügyeleti szerveknek járó díjak vagy be nem fizetett adósságok.

Bár a negyvenmilliárd forintos „adóssághegy” csekélynek semmiképpen sem nevezhető, jó hír, hogy a költségvetési szervek tartozása az utóbbi időben már nem emelkedik trendszerűen tovább. Sőt: tavaly év végén a tartozások összértéke 41,1 milliárd forint volt, tehát több, mint az idei első fél év végén. Igaz, 2009 végén még a 30 milliárd forintos szintet is éppenhogy csak súrolta a kifizetetlen számlák összege. Az utóbbi hónapokban időről időre csökken valamelyest az adósság, ez magyarázza, hogy a már említett 2,2 milliárd forintos júniusi emelkedés ellenére a tavaly év végi szint alatt maradhatott a tartozások összértéke.

Némileg lehangoló azonban, hogy az adósság jelentős része, közel 13 milliárd forint 60 napon túli. Ez éppen kétszerese az elvi és hivatalos fizetési határidőnek. Nőtt az úgynevezett minősített adósság értéke is – 1,1 milliárd forinttal 11,9 milliárdra –, aránya az össztartozáson belül 30 százalékra emelkedett, és többen váltak úgynevezett minősített adós intézetekké (számuk június végén 28 volt). Az adósság „minősítéséről” a 2009-ben hozott költségvetési szabályok rendelkeznek. A minősített adósság a 60 napon túli késedelemmel rendelkező tartozás azon része, amely meghaladja az eredeti éves kiadási előirányzat 3,5 százalékát vagy 50 millió forintot. Vagyis itt már valóban súlyos mulasztásokról és tételekről van szó. A törvény ilyen esetekben már kincstári biztos kirendelésére kötelezi a felügyeleti szerveket.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.