A MÁV-adósságot már nem lehet kigazdálkodni
Ha azonban maradunk a 378 milliárdos tételnél, még ennek a felvállalásához is az eredeti hiánycél több mint 225 százalékára kellene emelni az év végi deficit-előrejelzést. A kormány nemrég már módosította a büdzsét, és a közel 690 milliárdos hiány helyett – a Mol-részesedésszerzés miatt – immár közel 1200 milliárd forintos deficitet vár. Erre jönne még a MÁV- és BKV-adósság összege, sőt, a friss határozat szerint akár további kétszázmilliárd forintot is felemészthet a korábbi PPP-projektek egy részének a kiváltása, kivásárlása.
Ekkora puffer azonban már biztosan nincs a büdzsében. Akkor sem, ha az államhoz kerülő magán-nyugdíjpénztári vagyon közel 530 milliárdos összege hamarosan valóban megérkezik a költségvetésbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hónapok óta e tételre hivatkozik akkor, amikor a hiánycél „biztonságos teljesítéséről” beszél. A több százmilliárd forintos mankóra – amelyből 95,6 milliárd forint a központi költségvetést, 433,2 milliárd pedig a társadalombiztosítási alapokat gazdagítja majd a tervek szerint – eleve szükség van az immár módosított hiánycél valóra váltásához is. A pénteken közzétett gyorsjelentés tanúsága szerint ugyanis az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya július végére megközelítette az 1500 milliárd forintot, ebből több mint 300 milliárdot le kell tehát faragni az év hátralevő öt hónapjában ahhoz, hogy teljesüljön az 1184,2 milliárdos deficitcél.
Látványos javulásra az NGM is csak az év vége felé számít. A jelentés ugyanis még szeptember végére is 1479,7 milliárd forintos deficitet valószínűsít, s a rá következő három hónapban reméli a hiánycél fokozatos megközelítését és elérését. Ám valószínűleg éppen ez lesz az az időszak, amikor a közlekedési társaságok adóssága és a PPP-projektek kiváltásának a költsége megjelenik a büdzsében, vagyis borítékolható, hogy a végső hiányszám nem a már említett 1184,2 milliárd forint lesz.
Az már más kérdés, hogy a költségvetés jelentős mértékű átalakulása egyelőre csak a pénzforgalom szerinti számokat érinti. A Mol-ügylet ugyanis az EU szemében perdöntő jelentőségű, úgynevezett eredményszemléletű mutatóba nem számít bele. Az, hogy az adósságátvállalásnál és a PPP-ügyleteknél milyen formulát sikerül találni, és hogy mindez érinti-e az uniós hiányszámot is, egyelőre a jövő zenéje.
Ennek tudatában nem meglepő, hogy az NGM külön adatot tett közzé a Mol-tranzakció nélküli hiánypályáról. E szerint július végén 996,2 milliárd forintot tett ki a deficit, ez szinte teljesen megegyezik a tavaly júliusi 997,5 milliárddal. Az is igaz azonban, hogy ha ezt a számot a Mol-részesedésszerzést szintén nem tartalmazó eredeti hiánycélhoz viszonyítjuk, bizony 145 százalékos mutatót kapunk. Vagyis ennyivel haladja meg az első héthavi deficit az év végére vártat.
Utóbbi valóra válását a már említett magán-nyugdíjpénztári vagyon mellett az is elősegítheti, hogy ágazati különadókból még 140 milliárd, bankadóból pedig mintegy 100 milliárd forint érkezik a büdzsébe (az e két adónemből már befolyt több mint 110 milliárd mellett). A gyengélkedő kiskereskedelem ellenére az áfabevételek meghaladják a tavalyi szintet, igaz, a személyi jövedelemadó terén – a júniusi részletes adatok szerint – éppen kétszázmilliárd forintos mínusz mutatkozik a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az illetékbevételek ugyanakkor duplázódtak, a többi adónem pedig egyelőre nagyjából hozza a 2010-es teljesítményt. Jó hír lehet az is, hogy a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok eddigi kiadásai szintén elmaradnak a tavalyitól (természetesen a Mol-ügylet figyelmen kívül hagyásával).
Ha tehát a tetemes egyszeri kiadásokat valóban sikerül kihagyni az eredményszemléletű mutatóból, a magán-nyugdíjpénztári bevétel büdzsébe betervezett 530 milliárd forintos része azonban szerepelhet a kimutatásban, valóban összejöhet a 2,9 százalékos év végi hiánycél. Amennyiben az európai és a világgazdasági helyzet nem romlik tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.