"A valutafeszültség felbukkanása fenyegetőbb, mint két éve"

Az eurózóna országaiban a PwC szakértői az eddigi, a vártnál intenzívebb gazdasági növekedés lassulását jósolják, mely elsősorban a súlyosbodó államadósság-válság, illetve az EKB kamatemeléseinek tudható be. A legfőbb fenyegetést ebben a régióban az államadósság-válság potenciális továbbterjedése jelentheti, melynek jelei már az olasz és spanyol kötvénypiacon is megmutatkoztak. Ezen fejlemény, illetve egyéb globális tényezők eredményeként a régió ipari bizalmi indexe tekintetében is visszaesés volt tapasztalható.

Németország és Franciaország stabil gazdasági teljesítményének köszönhetően azonban az elemzők szerint az eurózóna gazdasági növekedés 2011-ben elérheti a 2 százalékot.

Az egyes országokat tekintve a tanulmány Olaszország és Spanyolország esetében a görög adósságválsághoz hasonló szituáció kialakulásának veszélyére figyelmeztet: Olaszországban a szakértők a kormányzati intézkedések mellett az alacsony belföldi keresletet és az államadósság növekedését tartják aggasztónak, míg ez Spanyolország esetében magas munkanélküliségi rátával és stagnáló befektetési hajlandósággal is párosul.

Az eurózóna országai közül a maga 1,5 százalékos növekedésével Németország gazdaságának teljesítménye bizonyult a legkiemelkedőbbnek, melyet a kedvező külső és belső növekedési tényezők, illetve a vállalkozások által végrehajtott jelentős üzleti befektetések tettek lehetővé. Összességében tehát a régió központi országainak viszonylag egyenletes gazdasági növekedése és az infláció várható stabilizálódása mellett várhatóan tovább folytatódik a régió kétsebességű fejlődése, a görög válság átterjedésének lehetősége és kezelésének hosszú távú hatásai azonban további aggodalomra adhatnak okot.

A globális gazdasági összefoglaló más folyamatokra helyezi a hangsúlyt: a jelentés a jelenlegi világgazdasági folyamatok közül a globális kereskedelem és termelési volumen ideiglenes visszaesését, a valutaválságot, illetve a világgazdasági növekedés 2011-ben tapasztalható visszaesését emeli ki. A szakértők szerint a világpiaci trendek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy a fejlett gazdaságok egyre inkább a fejlődő piacok felé fordítják figyelmüket, mely saját piacaik gyengülő vásárlóerejének és a feltörekvő országok erősödő keresletének köszönhető.

Szintén a BRIC-országok előretörését szemlélteti, hogy az előrejelzések szerint 2012-re – a 2010-es 15 százalékal szemben – ezen országok gazdaságai szolgáltatják majd a GDP-növekedés 40 százalékát. Az elemzők úgy vélekednek, hogy a G7 országokban általánosan tapasztalható kormányzati megszorítások mellett a vállalatok sikere nagyrészt azon múlhat, hogy mennyire képesek kiaknázni a fejlődő piacokban rejlő gazdasági lehetőségeket.

A PwC tanulmánya fő veszélyforrásként a globális kereskedelem visszaesésére is figyelmeztet, melynek okai az eurózóna korlátozott kereskedelmi kapcsolataiban és az ellátási láncok a japán földrengés következtében történő felbomlásában keresendők. Az elemzők szerint azonban ez a visszaesés csupán ideiglenes; a globalizáció folyamatos terjeszkedése mellett pedig a fejlődő piacok – mind a fogyasztóik, mind vállalkozásaik tekintetében –kulcsfontosságú szerephez jutnak majd.

Bár az ipari termelés szintje az Egyesült Államokban, Japánban és az eurózónában még mindig a 2007-es szint alatt van, a termelő ágazat kulcsfontosságú szerepet játszott az elmúlt évek gazdasági növekedésében és a fejlődő piacok terjeszkedésében. Ebben a tekintetben legfontosabb kérdés azonban az, hogy a fejlődő országok esetében ez vajon a jövőben is folytatódni fog-e? Az elemzők szerint igen, hosszú távon azonban a fejlett országok gyártóvállalatainak a túlélés érdekében alkalmazkodniuk kell majd a megváltozott piaci környezethez, mely során technológiai és humán erőforrásbeli előnyeikre támaszkodhatnak.

Végül, de nem utolsó sorban az összefoglaló arra is figyelmeztet, hogy bár a valutafeszültségek egyelőre nem jelentenek aktuális világgazdasági problémát, a jelenség újbóli felbukkanása a jelenlegi gazdasági környezetben fenyegetőbb, mint egy évvel ezelőtt.

A GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2011-ben 3,2 százalékra esik vissza, mely legfőként a fejlődő piacok monetáris megszorításainak, a fejlett országok pénzügyi konszolidációjának és a készletfeltöltések lezárulásának eredménye. A japán természeti katasztrófák gazdasági utóhatásai és az amerikai gazdaság lassulása szintén negatívan befolyásolták a GDP alakulását, az elemzők szerint azonban 2012-ben a globális gazdasági folyamatok– úgymint a japán újjáépítési fázis, a G7 országok globális kereskedelmének növekedése, az emelkedő fogyasztói költés és a javuló világgazdasági kilátások – alakulása ismét növekedést idézhet elő.