A kereskedelmi ágazatban tapasztalható tendencia az első fél évben még megegyezett az európai átlaggal, ám a második negyedben már jelentős volt az eltérés. Az élelmiszer-kiskereskedelem árbevétele ugyanis három százalékkal emelkedett a bázishoz viszonyítva, ám az eladott árumennyiség két százalékkal elmaradt a tavalyi második három hónap adataitól, vagyis enynyivel kevesebb terméket vásároltak a magyar háztartások – foglalta össze Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója, hozzáfűzve: a vizsgált 21 ország átlagát tekintve a volumen két, az árbevétel öt százalékkal lett magasabb.
A magyar háztartásoknál jobban csak a görögök és a finnek fogták vissza a fogyasztást, négy, illetve három százalékkal, ám érdekes, hogy Svájcban egy százalékkal csökkent az élelmiszernapicikk-kereskedelem mennyiségben mért teljesítménye.
Ezzel szemben leginkább – hét százalékkal – a norvég lakosság fogyasztása emelkedett az elmúlt három hónapban, de a török, valamint a cseh vásárlások is öt, illetve négy százalékkal haladták meg a tavalyi második negyedéves mennyiséget.
Szalókyné Tóth Judit szerint az európai élelmiszer-kiskereskedelem alakulását jelentősen befolyásolja a harmadik negyedben a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyek biztonsága, valamint az, hogy általában megingott a fogyasztók bizalma. Fontos kérdés továbbá, milyen módon hat majd az árak további emelkedése a mennyiségi eladásokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.