Célkeresztben a gazdag magyarok?

„Felmerült egy átmeneti időszakra szóló, a gazdagabb rétegeket érintő szolidaritási adó magyarországi bevezetése.” Így fogalmazott Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Klubrádió tegnap reggeli műsorában. A KDNP és a Fidesz háza táján folytatott puhatolózásunk alapján úgy tűnik, egyelőre valóban csak gondolatkísérlettel állunk szemben, sem a képviselőcsoportok, sem a kormány nem karolta fel az ötletet. Maga Pálffy sem említett konkrét összeget, csak annyit hangsúlyozott, hogy „ebben a helyzetben szükség van a szolidaritásra”.

És ez még egy meglehetősen finom megfogalmazás. Lapunk kérdésére adószakértők világossá tették: a bevételek növelésére a személyi jövedelemadó módosításán – vagyis akár szolidaritási adó kivetésén – túl nemigen van mozgástere a kormánynak. A társasági adó emelése a gazdasági versenyképesség miatt szóba sem jöhet, a magyar áfa pedig már így is az uniós maximumon tanyázik. Sőt, idővel sort kell keríteni a különadók kivezetésére, de legalábbis csökkentésére, és jótékonyan hatna az élelmiszerek, a lakásfelújítások, valamint a vendéglátás forgalmi adójának esetleges csökkentése is.

Jelenleg azonban nemhogy e lépéseknek nincs meg a forrása, a 2012-es 3 százalék alatti hiánycél eleve veszélybe kerülhet a gazdasági fellendülés elmaradása miatt. Igen csábító lehet tehát az, hogy egy második szja-kulcs kivetésével (a nagyobb jövedelmekre) a kormány egy tollvonással százmilliárdos nagyságú bevételhez jusson. Az egykulcsos szja azonban olyannyira fontos helyen áll a kormányzati „kirakatban”, hogy e módosítás meglépése igencsak kétséges. Vannak azonban kerülő utak, egy szolidaritásinak becézett különadó kivetése például éppen ugyanazzal a hatással járna, mint egy második szja-kulcs. Ráadásul ilyen teher már létezett 2007 és 2009 között, és a csupán 4 százalékos kulcs is közel 30 milliárd forinttal gazdagította a büdzsét. A másik lehetőség az adójóváírás radikálisabb szűkítése, netán a szuperbruttó adóalap kivezetésének elhalasztása lenne, így azonban tovább romlana az alacsonyabb jövedelműek adópozíciója.

A szolidaritási adóval és az szja-rendszer átalakításával kapcsolatos felvetésünkre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: „Olyan adórendszerre van szükség, amely támogatja a munkát, és a jövedelem bevallására, nem pedig eltitkolására ösztönöz.” Az arányos adórendszer mindkét célnak megfelel, hiszen egyszerű, átlátható és nem bünteti a munkát – tette hozzá.

Európában már szinte hagyománya van a szolidaritási adónak, e fogalom Németországban 1991 óta ismert. Az újraegyesítés után a keleti tartományok gazdasági fejlődését finanszírozták az egy évig érvényben lévő 3,75 százalékos adóból. Kisebb kihagyások után 1998-ban vezették be újra a ma is érvényben lévő, „szoli”-nak becézett közterhet, amely jelenleg 5,5 százalék, de azt csak bizonyos jövedelemhatárok között kell fizetni. A kisebbik koalíciós párt, az FDP épp a múlt hónapban vetette fel, hogy két lépcsőben 2013-ig ki kellene vezetni az adórendszerből a szolit.

Az olasz kormány a legutóbbi megszorító intézkedések között döntött a szolidaritási adó bevezetéséről, amelynek mértéke évi 90 ezer eurós jövedelem felett 5, míg 150 ezer euró felett 10 százalék. A három évre tervezett új adó a futballéletben okozta a legnagyobb felbolydulást. Holnap rajtolna a Serie A, az olasz bajnoki első osztály őszi idénye, de a játékosok sztrájkkal fenyegetőznek. A focisták általában nettó fizetésekben állapodnak meg a klubokkal, most azonban az új kollektív szerződésben rájuk terhelnék az új adót. Roberto Calderoli tárca nélküli miniszter elkényeztetett gyerekekhez hasonlította a futballistákat, és azzal fenyegetőzött, hogy javasolni fogja a focisták szolidaritási adójának megduplázását.

Portugáliában a következő napokban – a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások keretében – indítványozhatja a kormány egyfajta szolidaritási adó kivetését – értesült a Diário de Notícias. A lisszaboni napilap arról nem ír, mekkora lehet a mértéke a speciális adónak. A júliusban hivatalba lépett új kormány több, a lakosság egészét érintő megszorításról döntött korábban, ilyen volt például az év végi extra juttatások után ebben az évben kivetendő 50 százalékos extra adó.

Spanyolország kormánya lapértesülések szerint ma dönthet a legmagasabb jövedelmekre kivetett adó emeléséről. Elena Salgado gazdasági miniszter szerint ahhoz már kevés az idő, hogy új adófajtákat vezessenek be, de a meglévő adókat lehet növelni. A miniszter vélhetően arra utalt, hogy a kormány egyelőre nem tervezi vagyonadó bevezetését, csak a magas jövedelmek után fizetendő adó növelését.

Görögországban a parlament még június végén döntött a 2011–15-ös takarékoskodási tervről. Ennek egyik eleme a szolidaritási adó, amelyből a következő években 1,37 milliárdos bevételt vár a kormány. Az adókulcs 1 és 4 százalék között változik a jövedelmek függvényében, míg a parlamenti képviselők és választott tisztségviselők esetében 5 százalék.

Portugáliában a következő napokban – a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalások keretében – indítványozhatja a kormány egyfajta szolidaritási adó kivetését – értesült a Diário de Notícias. A lisszaboni napilap arról nem ír, mekkora lehet a mértéke a speciális adónak. A júliusban hivatalba lépett új kormány több, a lakosság egészét érintő megszorításról döntött korábban, ilyen volt például az év végi extra juttatások után ebben az évben kivetendő 50 százalékos extra adó.

Spanyolország kormánya lapértesülések szerint ma dönthet a legmagasabb jövedelmekre kivetett adó emeléséről. Elena Salgado gazdasági miniszter szerint ahhoz már kevés az idő, hogy új adófajtákat vezessenek be, de a meglévő adókat lehet növelni. A miniszter vélhetően arra utalt, hogy a kormány egyelőre nem tervezi vagyonadó bevezetését, csak a magas jövedelmek után fizetendő adó növelését.

Görögországban a parlament még június végén döntött a 2011–15-ös takarékoskodási tervről. Ennek egyik eleme a szolidaritási adó, amelyből a következő években 1,37 milliárdos bevételt vár a kormány. Az adókulcs 1 és 4 százalék között változik a jövedelmek függvényében, míg a parlamenti képviselők és választott tisztségviselők esetében 5 százalék. -->