Az euróövezet 17 tagállama közül jelenleg csak kettő felel meg a maastrichti kritériumoknak, nevezetesen Luxemburg és Észtország. Ez az egyik oka annak, hogy a kis balti köztársaság az év elején bevezethette az eurót, amit nemcsak a Keleti-tenger mentén tekintenek egyfajta lovaggá ütésnek. Az 1,4 millió lakosú egykori szovjet köztársaság EU-hoz és a NATO-hoz történt csatlakozása pedig már 2004-ben megtörtént.
Toomas Hendrik Ilyes, észt elnök az országát végzős főiskolai diákhoz hasonlítja: "Felszabadult érzés, hogy már nem kell vizsgákat letenni, bár persze az ember megkérdezi magától, hogyan tovább az életben." Európa ugyanis komoly változásokon megy át - mondja az 57 éves észt politikus. Szerinte az egykor a Vasfüggöny vonalában húzott Kelet-Nyugat közti felosztás már érvényét vesztette. A tengely 90 fokkal megfordult: "A választóvonal immár Észak és Dél között halad, így nincs kétségem afelől, hogy Észtország Németország, Hollandia és a Skandinávia oldalán látja önmagát.
Észtország makrogazdasági számai az észt elnök önbizalmát: 2011 első negyedében Észtország 8,5 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel, ami a legmagasabb növekedés az EU27 tagállama között. A GDP 6,6 százalékának megfelelő állami eladósodottság viszont a legalacsonyabb az euróövezetben. A Fitch Ratings hitelminősítő nemrég az "állami pénzügyek rendkívül erős állapotát" nevezte annak okaként, hogy a hitelminősítését A+-ra emelte.
A többi kelet-európai országhoz hasonlóan Észtország is az előrelátó fiskális politikából profitál. A 2000-2007 közötti konjunktúra időszakában a többleteket ugyanis egy stabilizációs alapba fizették be, amely az éves GDP egy kilencedének felel meg. A gazdasági válság után Andrus Ansip miniszterelnök szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: növelte az adókat és megkurtította a hivatalnokok fizetését. Politikailag ez ugyan vitatott volt, ám a kormányt megerősítették a hivatalában.
A balti állam ezenkívül számos külföldi befektetőt vonz: "Ez év első negyedében 427 millió euró érkezett Észtországban" - jelezte Marija Allajoe, az Enterprise Estonija illetékese, aki szerint ez az összeg jóval több,mint a múlt év azonos időszakában. Ilyes elnök azonban nem nyugszik eddigi babárjain. Július elején befektetőkkel, politikusokkal és újságírókkal megvitatta Észtország szerepét a világban. Míg néhányan a pénzügyi ágazatra akartak tenni, mások abban látják Észtország jövőjét, hogy logisztikai találkozóponttá váljék a Kínával való kereskedelemben. Ilyes viszont a képzésbe akar fektetni.
Hiszen ugyan az olyan Észtországba települt cégek, mint a Skype, jól képzett munkaerőt, egyebek mellett csúcsvezetőket csábíthatnának el például a Nokiától, ám a szakemberek az életminőség miatt nem mozdulnának a balti állam felé. Hasonló okokból nem tér haza sok olyan észt, aki külföldön csinált karriert. Ezért a kereskedelmi kamara kampányt indított: "Hozzátok haza a talentumokat" mottóval. Mintegy 500 külföldre költözött észt táplálta be az adatait a kamara rendszerébe, ám eddig csak kilenc költözött vissza.
A Die Presse összegzésül viszont rámutat arra: a német vállalatok elégedettek. A Német-Balti Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a tagvállalatok 93 százaléka ismét Észtországot választaná telephelynek. A vállalatok profitálnak ugyanis az egyszerű adójogból:a jövedelemadó 21 százalékos, ha pedig a nyereséget újra befektetik, nem kell társasági adót fizetniük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.