Ha nem lenne elég az EU válsága - Az EKB az IMF-fel és Berlinnel vitázik

A Jackson Hole-i konferencia végül az új IMF-vezér, Christine Lagarde kritikája miatt válhat emlékezetessé. Véleménye szerint az európai bankok tőkehelyzete a júniusi stressz teszt ellenére sem megnyugtató, így tőkeemelésre kellene kötelezni a pénzintézeteket annak érdekében, hogy az európai válság ne terjedjen tovább az eurózóna vezető gazdaságaira – írja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza.

A Jackson Hole-i konferencián megszólalt az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is, aki szerint alaptalanok azok a jóslatok, miszerint újabb bankválság fenyegetne az eurózónában.

„Az IMF-vezér szavai nélkül is előtérbe kerültek az európai országok közti ellentétek, hiszen hétfőn a Bundesbank kritizálta az EKB-t havi kommentárjában, mivel véleménye szerint az olasz és spanyol államkötvények hozamai nem okoztak volna rövidtávon problémát az érintett országoknak, ezáltal az EKB-nak sem kellett volna azonnal reagálnia” – idézte fel Kondrát Zsolt.

Trichet a Jackson Hole-i konferencián leszögezte, hogy azonnal megemelkednének a hosszú távú hozamok, ha kiderülne, hogy a jegybank nem a középtávú inflációs cél elérését tartja elsődlegesnek. Robert Mundell Nobel-díjas közgazdász pedig a múlt héten úgy fogalmazott, az EKB kötvényvásárlása „érthető és szükséges” volt. Mundell, akit az eurózóna keresztapjának is neveznek, Lindauban hangsúlyozta, hogy a központi banknak továbbra is támogatnia kell a gyenge euróövezeti országokat.

Feszültségek és törésvonalak az eurózónában

További feszültséget okozott a kormányok között, hogy a héten indult volna a görög államkötvények cseréje, azonban a csere pontos részleteiről még nem állapodott meg a görög kormány és a kötvények tulajdonosai. Szintén komoly törésvonalat jelent, hogy a finnek fedezetet követelnek a mentőhitel mögé – vélekedett Kondrát Zsolt. Hangsúlyozta, az ezzel kapcsolatos vita megakadályozhatja az új kötvények ütemterv szerinti kibocsátását, ráadásul a finneket követve több ország is hasonló feltételeket támaszthat a görögöknek nyújtott hitel feltételeként. Az ötlet a német kormányt is megosztotta, de Angela Merkel határozottan elutasította a felvetést. A problémák hatására a görög 2 éves kötvények hozama 47 százalék fölé került – emelte ki az elemző.

A lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski Gazeta Wyborcza lapnak hétfőn egyenesen úgy fogalmazott, az európai elitnek, közte a németnek el kell döntenie, akarja-e, hogy az euró fennmaradjon, még ha ezért nagy árat is kell fizetni. Ha nem akarja, akkor komolyan fel kell készülni az euróövezet felbontására, ennek összes konzekvenciájával, amelyek Németországot is érintik. Akik ezt nem értik meg, a tűzzel játszanak – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, egyes észak-európai országokban túl nagy az egoizmus, és hiányzik a szolidaritás a gondokkal küzdő országokkal. Pedig nehéz elképzelni, hogy például a holland, a német vagy a finn gazdaságot ne érintené súlyosan, ha az euróövezet valamelyik tagországában összeomlana a bankrendszer - mondta.